9.rész ~ Hülye ötlet..

Halihó! 12 feliratkozó és 6 komment!!! Valaki kapjon el! Köszönöm, imádlak titeket :) Bocsi a késéssel, csak a másik blogomba is írnom kellett. Komizzatok és aki eddig nem tette meg iratkozzon fel!!! Jó olvasást! 

ZENE
nem muszáj elindítani csak ezt hallgattam amikor írtam :)

- Jade! - abban a pillanatban azt kívántam bárcsak megnyílna alattam a föld. - Hajrá Niall! - biccentett.
- Nem vállalom! - szóltam közbe.
- Ezt csak Niall mondhatja. Te nem! - mondta Jane. - Feküdj! - parancsolt rám. Lin biztatóan bólintott és azt tátogta, hogy ez csak egy játék. Ja játék, elég gusztustalan, de mindegy. Vettem egy mély levegőt majd lefeküdtem. Nem lesz baj. Kibírom. Niall mellém ért és rám mosolygott. Váááá rám mosolygott. Akkor, ott úgy voltam, hogy leszarom az egészet. Tehát nem haragszik. A boldogságtól majd szét robbantam. Aztán Niall megfogta a pólóm alját és felgyűrte. Már attól kirázott a higed, ahogy keze a hasamhoz ért. Pillangók kezdtek repkedni a hasamba és éreztem, ahogy elvörösödöm. Ha nem is haragszik ez akkor is rohadt ciki. Niall lecsavarta az üveg tetejét majd belemártotta 2 ujját. A többiek csendben figyeltek, Rose pedig videózott. Niall elkente a hasamon a nutellát, lenyalta 2 ujját majd kezeivel megtámaszkodott mellettem.
- Mehet? - kérdezte halkan. Elöntötte a pír az arcom. Aprót bólintottam mire ő megnyalta a száját. A nyelve vészesen közel járt a hasamhoz és ott voltam, hogy ha járnánk simán letámadnám. De nem tehettem.

~ Ben szemszöge ~

Éreztem, ahogy Nate megszorítja a vállam. Mindketten tudtuk, hogy bármelyik pillanatban felrobbanhatok. Nem tudom, hogy miért ezt a feladatot adta Niallnek. Sőt, ennek a kis pöcsnek nem is kéne játszania. Niall megnyalta a száját majd Jade szemébe nézett. Ha Jadenek nem lenne ennyire fontos ez a szőke már rég szétvertem volna. Niall kinyújtotta a nyelvét majd megnyalta Jade hasát. Kirázott a hideg amikor láttam mennyire élvezi. Annyira féltékeny voltam rá. Az első pillanattól kezdve figyeltem Jadet. De Ő csak Niall után fut, aki nem foglalkozik vele. Én meg maradok a barát, aki jót akar neki. Jade csukott szemmel gyorsan vette a levegőt, míg az ír srác érzéssel "nyalogatta" a hasát. Undóritó. Szívem szerint felrúgtam volna a francba. 

- A kurva életbe! - adtam hangot érzéseimnek majd felpattanva kirohantam és rájuk csaptam az ajtót. Leszaladtam a lépcsőn és kimentem a fa házból. Nem törődtem a többiekkel akik megbámultak mert nem értettek semmit. Kint járkáltam a parton és idegesen a hajamba turkáltam. Miért Niall? Miért ő kell Neki? Basszus taknyos 16 éves ír srác. Ezt nem hiszem el. Idegesen felkaptam a földről egy kisebb ágat és mérgesen eldobtam. Tombolni volt kedvem. Miután a parton szétbarmoltam mindent még elrúgtam egy kavicsot majd leültem a kis mólóra. Lábam épp, hogy nem ért bele a vízbe. Hajam az arcomba lógott, nem is akartam eltűrni. Éreztem, ahogy pár könnycsepp folyni kezd az arcomon. Nem töröltem le őket, úgyis egyedül voltam. Mindennél jobban szerettem volna ha Jade utánam jön és megvigasztal. 

- Mi van veled? - ült le mellém Nate. Fiúkkal az ilyet nem lehet megbeszélni. 

- Semmi. - morogtam erőtlenül. 

- Te sírsz? - döbbent le. Nem válaszoltam neki csak letöröltem az arcom. - Ugye nem Jade miatt? - kérdezett rá. Érdekelt, hogy vajon most mit csinál bent.

- Nem dehogy! - ráztam meg a fejem. 

- Akkor? 

- Ilyenért elpazarolni a drága nutellát. - mondtam felháborodva mire Nate röhögni kezdett. Egy fiú haverom sem áll elég közel hozzám, hogy elmondjam neki az érzéseim. Amúgy is, hogy tudnának segíteni? Fiú egy fiúval lelkizzen? Inkább nem. Nate simán bevette, hogy a nutella a bajom. Nem is vártam, hogy megértsen vagy ápolja a szívem, esetleg játsza a kerítőt. Nate még egyszer megveregette a vállam majd bement a fa házba. Arcomat tenyerembe temettem. Pár perc se telt bele amikor éreztem valaki jelenlétét. Nem láttam, nem is tudtam ki az, csak megéreztem, hogy nem messze tőlem áll az illető. - Nem lehetne leszállni rólam? - kiáltottam rá mérgesen és hátra fordultam. Lindsay állt mögöttem. Nem szólt semmit csak leült mellém. - Bocsi. - mondtam, de nem néztem rá.
- Akarsz beszélgetni? - kérdezte kedvesen. Ez a helyzet le írhatatlanul ciki volt számomra. Én, egy 18 éves, jövőre érettségiző pasi, lelkizik egy 1 évvel fiatalabb, törékeny lánnyal, aki mellesleg a kiszemelt barát nője. De valakivel muszáj volt megbeszélnem. Igazából kicsit féltem is. Elvégre jóba vannak Jade-del. Mi van ha elmondja? Igaz, pont ezt akarom. Azt viszont nem, hogy rajtam röhögjön az egész tábor. - Nem muszáj. - sóhajtott és felállt. Indult vissza, de elkaptam a kezét és leültettem magam mellé. Győztes vigyor terült szét az arcán mert tudta, hogy szükségem van valakire. Felé fordultam és egy sóhaj kíséretében kisöpörtem a szememből a hajam. Lindsay törökülésben ült előttem így én is felvettem ezt a pózt. Világos barna, göndör haja kontyba volt a feje tetején. Vékony ezért lassan előre görnyedt. Szöges ellentéte Jede-nek. Nem akartam itt fogni Lindsayt így gondoltam ha már beszélgetni akar, kihasználom.
- Féltékeny vagyok Niallre. - böktem ki minden bevezető nélkül. Azt hittem meglepem majd, ehelyett bólintott. - Szerintem az lenne a normális ha egy 18 éves lányra buknék, de nem. Mert én belehabarodok egy kislányba. Akinek ki kell? - kérdeztem felháborodva.
- Niall. - motyogta Lindsay választ adva a kérdésemre.
- Beszarás. Komolyan. Mondd már meg miért pont Jade! - kiabáltam rá, de ő meg se rezzent.
- Tudod Ben az érzéseidnek nem parancsol hatsz! Neked Jade kell ugye? - bólintottam - Mondanám, hogy akkor menj és szerezd meg, de nem akarom, hogy hülyét csinálj magadból. Jade 16, fogalma sincs róla, hogy te szereted. Tudod csak kit lát maga előtt?
- Niallt. - motyogtam ezúttal én.
- Pontosan! De figyelj csak. Nézdd a dolgok jó oldalát. Pár nap és ennek itt vége. - mutatott Lindsay a fa házra. - Mi mind visszamegyünk Londonba. Niall viszont itt marad. Te közelebb leszel hozzá. Hallod? Jövőre te már végzel a sulival. Felnőtt leszel. Nem vagyok Niall ellen, de majd pár év múlva nézd meg, hogy kinek mennyi esélye lesz Jade-nél. - mondta. Szavai nagy hatással voltak rám. És teljesen igaza volt. Niall itt marad én pedig egy városba leszek Jade-del. Ő elfelejti Niallt, nekem pedig szabad a pálya. Ezekre a gondolatokra mosolyognom kellett. - Na gyerünk!! Szedd össze magad!! - kiabált rám Lindsay és mellbe vágott ami neki fájt jobban. Erre kiröhögtem, ő pedig a bal öklét simogatta. Felálltam majd őt is felsegítettem.
- Köszi. - mondtam mire biccentett. Kezdtem pozitívan gondolkodni és leszartam mindent. Együtt visszamentünk az emeletre és most már mosolyogva álltam meg az ajtó előtt.

~ Jade szemszöge ~ 

Miután Ben kirohant kínos csend telepedett a szobába. Azonnal felültem és lehúztam a pólóm. Niall visszament a helyére és leült. Nate abban a pillanatban felpattant és kiment. Gondolom Ben után. Senki nem szólt semmit, a 2 fiú nélkül pedig nem akartuk folytatni a játékot. Amíg nem történt semmi elkezdtem nyomkodni a telóm. A pouval játszottam, de nem figyeltem semmire csak Niallre. Fél szememmel mindig Őt nézem. Nem vett észre mert ő is a mobilját piszkálta. Magamban felidéztem amikor Niall lenyalta rólam a nutellát. Milyen perverz disznó vagyok. Jól van. Minek tagadjam? Tetszett. Sőt, imádtam. Amikor nyelve a hasamhoz ért kirázott a hideg. A pillangóim szerintem meghaltak. Olyan bizsergető érzés volt. Egy ideig csukva volt a szemem mert próbáltam hamar túl lenni rajta. Aztán rájöttem, hogy a nutella kifejezetten ragadós így ez eltart majd egy darabig. Utána már néztem amit csinál. Néha Ő is rám nézett, de nyelve nem vált el a hasamtól. Volt, hogy tekintetét percekig az enyémbe fúrta, közben pontosan végezve a feladatát. Rendes munkát végzett. A hasamról eltávolította a nutellát és nekem egy életre szép emléket hagyott. Perverz visszaemlékezésemet az ajtó zavarta meg. Nate jött be rajta. Aztán Lin állt fel és már ki is ment. Csodálkozva néztem utána. Ennyire nagy baj van Bennél? Nem értem. A fiúk néha annyira furcsán viselkednek. Ezek a kirohanások is. És még azt mondják, hogy a lányok a hisztisek. Beszarás. A szobában még mindig mindenki csendben ült. Felálltam és gondoltam átmozgatom magam. Járkálni kezdtem majd az ablaknál megálltam. Kezeim a párkányra tettem, úgy néztem ki. A fiúk ablaka egyenesen az erdőre nézett amitől kicsit hátráltam. Magas fenyők borítottak be mindent, az eső szemerkélt, a fák tetejét  köd borította, teli Hold volt. Hát borzongató, mégis gyönyörű látvány nyújtott. Ahogy elmerültem a kinti táj bámulásában, nem vettem észre, hogy Lin és Ben bejöttek. Nem szóltak semmit csak leültek. Ben már nem volt ideges, sőt inkább nyugodtnak tűnt. Nem tudom mit mondott neki Lin, de biztos jó hatással volt rá.
- Folytatjuk? - kérdezte Rose és megfogta az üveget.
- Igen, de Niall pörget! - mondta Matt és Niallnek dobta az üveget. Ő pörgetett az üveg szája pedig Naten állt meg.
- Szívd ki Daisy nyakát! - vágta rá azonnal. Néha elgondolkodom magamban. Vajon tényleg 16 éves?
- Hülye! A saját tesómét? - röhögött Nate.
- Akkor Jane-ét. - biccentett Niall. A lány mocorogni kezdett és őszintén nem akartam a helyében lenni. Nate persze mindent bevállalt amit csak lehetett. Jane törökülésben foglalt helyet és nem is mozdult. Nate elé mászott és leült. Eltűrte a haját majd oldalra döntötte Jane fejét. Először lassan majd egyre durvábban kezdte szívni a nyakát. Már ott voltam, hogy mindjárt eltakarom a szemem. Nate persze tudta hol a határ és pár másodperc múlva abbahagyta. Bár még így is szép nyomot hagyott Jane nyakán. Szegény zavarba is jött, hogy mindenki az ő nyakát akarta megnézni. Aztán Nate pörgetett az üveg pedig Benen állt meg.
- Hmm - húzogatta a szemöldökét. - Markold meg Jade fenekét. De úgy érzéssel! - markolászott a levegőben Nate mire én elvörösödtem. Ben a hajába túrt majd felállt. Mindenki rám nézett, mert én nem mozdultam.
- Megtennéd, hogy felállsz? - kérdezte Daisy mire megforgattam a szemem és felálltam. Úgy fordultam, hogy a srácoknak oldalt legyek. Csak, hogy mindent lássanak. Ben mögém jött és éreztem, hogy köztünk a távolság kevesebb mint fél méter. Mindenki csendbe várta, hogy mi fog történni. Ben csak rátette 2 kezét a fenekemre majd pár másodperc múlva levette.
- Azt mondtam érzéssel!!! - háborodott fel Nate. Éreztem, hogy ez nem csak nekem ciki. Ben csak sóhajtott egyet majd újra megfogta a fenekem. Most viszont olyan erősen megmarkolta, hogy egy halk nyögést váltott ki belőlem. Úgy megtolt, hogy majdnem előre buktam, de elkapta a derekam és megállított. Egy elégedett vigyorral a képén visszaült a helyére. - Na. Már az elején is így kellett volna. - veregette vállba Nate. Paradicsom fejjel ültem vissza a helyemre, de mint mindig a többiek most sem feszegették a témát. Bár volt egy olyan érzésem, hogy Ben kéz nyoma ott maradt a hátsómon. Az említett fiú pörgetett az üveg pedig Mattnél állt meg aki örömében felkiáltott mert eddig nem került rá sor.
- Ennyire ne örülj! - vigyorgott Ben. - Nos Matt baby!! - mondta mire mindenki felröhögött. - Lehúznád azt a büdös zoknit Nate lábáról? Hát persze, hogy lehúzod. Méghozzá a száddal! - mondta és eresztett egy sátáni kacajt. Matt elsavanyodott fejjel mászott Nate elé aki örömmel dobta le a cipőjét és dugta a lábát Matt orra elé.
- Ben ezért meghalsz. - mondta Matt röhögve.
- Te hamarabb fogsz! - röhögött Ben és már el is feküdt, hogy jobban lássa az eseményeket. Mindenki kicsit előre dőlt és nevetést visszafojtva figyeltük, ahogy Matt szája Nate lábához közeledik.
- Gyertek!!! - vágta ki az ajtót Bonnie mire mindenki rá figyelt. - Mrs.Miller szólt, hogy kész a tábor tűz. - mondta és furcsállva nézett Mattre aki úgy nézett ki mintha meg akarná enni Nate lábát. Felálltunk a földről majd kimentünk a szobából. Fél szememmel megláttam, hogy Niall nem jön ki hanem behívja Bonniet. Megtorpantam és bambán néztem a szőke fiúra, de másodpercekkel később Lin elhúzott onnan. Bementünk a lányok szobájába majd ott készülődtünk a tábor tűzre.
- Verd már ki a fejedből! - sutyorogott nekem Lin és belebújt az egyik vékony pulcsijába.
- Te könnyen beszélsz. - szálltam vitába. Suttogva veszekedtünk aztán kibékültünk egy kisujj rázással. Lebattyogtunk a lépcsőn és kimentünk a fa ház elé. A tábor tűz ugyan ott égett, ahol tegnap csak nagyobb lánggal. Enyhe szél fújt, az eső már nem szemerkél és a köd is elment. Épp, hogy kiértünk kivágódott az ajtó és kirohant Ben és Nate. Fürdőgatyában.
- Turner, Robinson!! Azonnal öltözzenek fel! - kiáltott rájuk Mrs.Miller, de ők nem foglalkoztak vele csak rohantak a hajóhoz. Bepattantak és már eveztek is. A vízen produkálták magukat így mindenki őket nézte.

 Egyszer se borultak bele és nem is lettek vizesek. Persze annyira nem volt jó idő ezért Adam a másik csónakkal kergetni kezdte őket, hogy azonnal jöjjenek ki. Lett egy vízi verseny amit többen néztek. Később Bonnie és Niall is kijött. Kíváncsian fordultam feléjük. Egyikük arcáról se tudtam leolvasni semmit. Nem szóltak egymáshoz. Bonnie a lányokhoz csatlakozott míg Niall leült az egyik rönkre és kezébe vette a gitárját.
-Jade ne menj.. - kezdett bele Lin, de én megindultam. Egyedül volt. Gitárral még jobban nézett ki. Épp hangolt amikor leültem mellé. Felemelte a fejét így belenéztem kék szemeibe. Eresztettem egy mosolyt, Ő pedig újra a gitárjára figyelt. Pengetett párat majd a hangszerrel együtt féloldalasan felém fordult. Én is így tettem. Megköszörülte a torkát majd játszani kezdett egy dallamon. Később rájöttem, hogy a Boyfriendet fogja énekelni. (nem tudom mikor jött ki jb száma, de mindenképpen ezt akartam). Végig a szemembe nézett míg gitározott.
- I'd like to be everything you want hey girl let me talk you.. - énekelte Niall. Gyönyörű hangja volt. Kizártam a körülöttünk lévő világot és csak rá figyeltem. Nekem énekelt. A levegőt sokkal gyorsabban vettem. A szívem majd kiugrott és a szokásos. Röviden a halálomon voltam míg Niall játszott. Lassan befejezte és csak akkor vettem észre, hogy majdnem mindenki körülöltünk volt és minket néztek. Erre persze totál elvörösödtem. Niall is látta, hogy a többiek néznek minket ezért elkezdett játszani valami vidámabb számot, most már a többieknek is. Felálltam és Linhez mentem, aki ugyanott állt.
-Fantasztikus volt!! - újságoltam neki mintha nem látta volna.Ő csak bólintott. Nem volt valami lelkes. A másik gondolatom az volt, hogy felhívom Katet. Berohantam a nappaliba és már tárcsáztam is.

~ este 9 ~

Szegény barát nőm már teljesen belezavarodott. Ő se igazodik ki ezen az idióta helyzeten. Megbeszéltük, hogy addig beszélget az anyukájával, hátha kapok jó tanácsot.  Kint ültünk a sötétbe és mindenki szorította a nyársát, amire Adam felszúrta a pille cukrokat. Mike szénné égette, Matt beledobott egyet Alexa hajába ami ott is marad, James Codyt égette meg mert a nyárssal böködte, Nate pedig megvárta míg a cukor meggyullad. Aztán rohant a folyóhoz és mint valami örült belecsapta a vízbe, hogy elaludjon a tűz.  

- Turner te meg mit művelsz? - kiáltott az erdő felé Mrs.Miller. Ben egy nyársat tartott a kezében aminek a vége pirosan világított, tehát forró volt. Előtte a sokkal alacsonyabb Lola állt. 

- Csak kiszúrom a fülét. - röhögött Ben. 

- Jézusom! Azonnal tedd le! - ordított Mrs.Miller és kergetni kezdte Bent, aki persze futott előle. Nem is ő lenne. Később mindenki visszatért a helyére és próbáltunk normálisan sütögetni. Én egész végig Niallt és Bonniet figyeltem. A szőke, ír fiú erősen koncentrált a pille cukrára amit szépen sütögetett. Bonnie pedig a lányokkal nevetett valamin. Első ránézésre semmit nem tudtam leszűrni. Percek múlva se. 

- Szerintem nem járnak. - segített be Lin mosolyogva. Csak bólintottam. Nem tudom mennyi idő telt el, de Mrs.Miller elkezdett minket beterelni. A fiúk minden áron leakarták pisilni a tűzet, amit természetesen nem engedtek nekik. Bementünk és egy gyors fürdés után Linnel a lányok szobájába mentünk. Engem tényleg lefárasztott ez a nap, főleg a tábor tűz. De az üvegezés is jó emlék marad. Már a többi lány is bent volt és aludni próbáltak. Lassan engem is elnyomott az álom. 

- Jade! - rázta a vállam Ben míg halkan a nevemen szólított. 2 keze fejem mellett volt megtámasztva úgy görnyedt felém. 

- Mi az? - nyöszörögtem álmosan.

- Gyere! - egyenesedet ki és egyik kezével megfogta az enyémet majd felhúzott az ágyról. Nate épp Linen ugrált, hogy keljen már fel. Aztán a 2 fiú felkeltette Janet és Roset is. Együtt átmentünk a fiúk szobájába, ahol Niall és Matt már ébren vártak minket. A többiek aludtak. A sötét szoba közepén egy kört alkottunk. Álmosan füleltem, hogy megtudjam miért is hívtak át. 

- Mit szólnátok egy éjszakai hajókázáshoz? - csapta össze a tenyerét Matt mire Ben tarkón vágta. Ezzel utalva rá, hogy halkabban ismertesse a tervet. Ami nem annyira tetszett.. 

8.rész ~ Rohadt eső!!

Sziasztok. Nagyon örültem a komiknak, de az az igazság, hogy amikor elolvasom még engem is összezavar a sok. Írtátok páran, hogy nem tudjátok mi lesz. Ilyenkor én is elbizonytalanodom, de attól még megírom mert tudom mi lesz. Komizzatooook!!! :) Jó olvasást! 

Amikor szükségem van anyára akkor nem válaszol. Tegnap este elküldtem neki az üzit, de még nem reagált. Pedig ez nekem tényleg fontos! Már csörgettem is, de nem vette fel. Mondjuk apa nem jutott az eszembe. Mindegy, ma még próbálkozom. A tegnap esti tábor tűz elmaradt mert szakadni kezdett az eső. Pont illett a hangulatomhoz. Odakint még mindig szar idő volt. Fújt és a szél és az ablak üvegén apró cseppek folytak végig. A Niall-lel folytatott beszélgetésünk óta nem futottunk össze és nem is szóltunk egymáshoz. Igazából pont nem erre számítottam. Azt hittem legalább többet reagál. Az órám már 10-et mutatott, de körülöttem még mindenki aludt. Én soha nem tudok sokáig aludni. Hirtelen rezegni kezdett a telefonom mire felültem. Kezdtem megörülni, hogy anya az, de nem. Az sms-t Niall írta. Először furcsálltam, hogy tudja a számom, aztán leesett, hogy amikor összeverekedtek Bennel, utána nyomkodta. A szívem majd kiugrott a helyéről. Legbelül azon reménykedtem, hogy bocsánatot kér majd. Megnyitottam az sms-t és szemeimmel többször is átfutottam a sorokat:

Találkozhatnánk a fa ház mögött? 

Arcom a párnámba fúrtam és úgy sikítottam bele. Annyira jó érzés fogott el, hogy az legírhatatlan. Találkozni akar velem. Biztos átgondolta. 

- Miért fetrengsz? - lógatta le a fejét Lin. Kicsit álmosnak tűnt. Fürtjei az arcába lógtak. Alig láttam barna szemeit. Nem szóltam semmit csak egy óriási vigyor kíséretében felé nyújtottam a telóm mire lemászott. A kezébe nyomtam és vártam mit reagál. Szemein láttam, hogy többször elolvassa majd lassan egy mosoly terül szét az arcán. A mosolygós pillanatot a telóm rezgése zavarta meg. Először arra gondoltam, hogy anya írt vissza, de amikor Linnek kikerekedtek a szemei és eltűnt a mosoly az arcáról, azonnal kikaptam a kezéből a készüléket. Megint Niall írt:

Bocsi, nem neked akartam elküldeni. 

Ajkaim remegni kezdtek. Éreztem, ahogy arcomon végig folynak a könnyeim. Nem nekem írta. Csak véletlen volt. Megemeltem a kezem és meglendítettem azt, hogy eldobjam a telefonom, de Lin lefogott és magához ölelt. Hangosan zokogni kezdtem mire felhúzott és elindult velem a fürdőbe. Lehajtotta a WC tetejét és ráültetett. Előre görnyedtem és fejemet a combomra döntöttem. Lin mellettem guggolt és a hátamat simogatta. 

- Shh. Ne sírj! - próbált vigasztalni. - Nem érdemel meg téged! Hallod? - szavait meg se hallottam. Az agyam csak Niallön kattogott. Fájt ez az egész. Tényleg haza akartam menni. Szeretem, de nem akartam látni. 

- Figyelj Lin. Köszönök mindent, de ezt valaki mással kell megbeszélnem! - álltam fel. Ő is felállt és egy megértő bólintás kíséretében szorosan megölelt. Belebújtam a papucsomba és a telefonomat szorongatva lementem a nappaliba. A fotelt az egyik sarokba húztam és tárcsáztam Katet. 1 csengés után már fel is vette. Sírva szóltam bele, ő pedig csendben meghallgatott. Nem szólt semmit csak néha sóhajtott egyet. Elképzeltem, ahogy egyes részeknél ökölbe szorul a keze, esetleg a plafonig szalad a szemöldöke. Miután befejeztem kíváncsian vártam, hogy mit mondd.

- Üzenem ennek a gyereknek, hogy nagyon örüljön, hogy nem mehettem el. Ja és ne akarjon összefutni velem egy sötét sikátorban!! - mondta mérgesen. - De ezt így szó szerint. - parancsolta. - Kíváncsi vagy a véleményemre?

- Tudod, hogy igen. - bólintottam mosolyogva.

- Ne kergesd Niallt. Ha szeret keres. Ha nem, be kell látnod, hogy ez most nem jött össze. Amúgy az elhangzottak alapján Ben rendesebbnek tűnik. Verekedett érted, elmondta az igazat és amit róla meséltél igazi rossz fiú. - magyarázott és közbe rájöttem, hogy teljesen igaza van. - Ne sírj Bogyó oké? Ha lesz valami azonnal írj vagy hívj! Tudod, hogy neked mindig felveszem. Ebben az esetben hallgass az eszedre! Nem akarom, hogy ez az ír srác összetörje a szíved. Oké? - kérdezte. Válaszolni akartam, de hallottam, hogy a fiúk lefele szállíngóznak. Nem akartam, hogy meglássanak.

- Kate. Köszönök mindent. Legjobb barát nő vagy. Szeretlek. Puszi. - hadartam kicsit megkönnyezve, hogy most nincs itt.

- Neked bármit. És is puszillak. Szia. - mondta majd letette. A fiúk megjelentek a nappaliba és kérdőn néztek rám.

- Te sírtál? - kérdezte Ben és felém jött. Egy intéssel a konyhába küldte a fiúkat, ő pedig helyet foglalt a fotel karfáján.

- Dehogy is. - töröltem meg a szemem. Az arcom már nem volt könnyes, gondolom a vörös szemeim láttán gondolta.

- Mi volt tegnap? - kérdezte. Hangjából áradt a törődés, de nem akartam róla beszélni.

- Majd máskor jó? - kérdeztem halkan. Nagyon örülök ennek a kedves gesztusnak, tényleg jól esett, de most nem volt alkalmas.

- Oké. De ne sírj! - parancsolt rám mosolyogva majd felállt. Kicsit vissza görnyedt felém mintha akarnak valamit, de látva az értetlenségem inkább kiegyenesedett. Még egyszer visszanézett rám majd a konyhába ment. Pár másodperc múlva Matt rohant le a lépcsőn egy rúddal a kezében. Talán papírból volt. Meglátta, hogy bámulom ezért biccentett, hogy menjek vele én is. Mike a nappaliba zavarta Codyt meg Jamest, akik leültek tv-t nézni. Közben Nate és Ben kijöttek a konyhából és jobban megnézték a rudat. Tanulmányozták egy darabig majd beletömtek egy csomó vizes, összegyúrt szalvétát.

 Nate megfogta majd a kanapé mögé ment és Cody fejéhez emelte a rudat. Döbbenten néztem amit csinál és próbáltam visszafojtani a nevetésem. Végül Cody megkapta a fülébe a vizes szalvétát és felordított. James elkísérte a fürdőbe, hogy kiszedjék a füléből a szalvétát míg én röhögtem a fiúkkal. Később mindenki lejött és leültünk reggelizni. Borzasztó volt egy légtérbe lenni Niallel. Amikor épp a kajámra koncentráltam mindig úgy éreztem, hogy engem bámul. Aztán rá néztem, de ő akkor épp Bonnieval beszélgetett. Kivel mással. Unottan turkáltam a rántottámba amikor elvették előlem a tányérom.

- Látom nem vagy éhes. - mosolygott Ben majd elkezdte enni a kajám. Egy halvány mosoly futott át az arcomon. Tényleg nem voltam éhes.

- Na gyerekek. Mivel odakint nagyon esik az eső nem lesz kinti program. Ha estére jobb idő lesz megtartjuk a tábor tűzet. Ha nem, kénytelenek leszünk itt dekkolni. Próbáljátok magatokat idebent feltalálni. - mondta Mrs.Miller mire többen sutyorogni kezdtek.

- Nem lesz nehéz elfoglalni magunkat. - röhögött össze Ben, Nate és Matt. Erre Linre néztem aki csak megvonta a vállát. Tehát nincs ötletünk, hogy mit csináljuk, ráadásul nem mehetünk ki, tehát nem tudom elkerülni Niallt. Francba. Nem vagyok cukorból. Mrs.Miller elment a konyhába főzni, Adam segített neki mi pedig felmentünk.

- Aki akar üvegezni az 10 perc múlva legyen a fiúk szobájában! - ordított Rose a folyosóról. Kérdőn néztem Linre aki azonnal felpattant.

- Megyünk? - kérdeztem halkan. Általában az ilyen üvegezéseknek az a vége, hogy csókolózni kell valakivel vagy olyan rohad cikis feladatot kapsz, hogy nem mered megcsinálni és kiröhögnek.

- Naná. - vágta rá Lin és felhúzva az ágyról átráncigált a fiúk szobájába. Nem szóltunk semmit csak leültünk.

- Miért vagyunk ilyen kevesen? - kérdeztem furán. Öszintén kicsit féltem. Ha sokan játszunk kevesebb az esélye, hogy pont rajtam áll meg az üveg szája.

- Mert nem sokan mernek velünk játszani. - kacsintott Nate. A szobában Ben, Matt, Nate, Niall, Jane, Rose, Lin volt. Miuán szememmel végig pásztáztam mindenkit,  rájöttem, hogy nem is a feladatokkal lesz a bajom, hanem Niallel aki szintén játszik.

- Na kezdjük! - csapta össze a tenyerét Matt mire összerezzentem. Megfogta az üveget és pörgetett: Lin. - Na szóval Lindsay.. - simogatta az állát. Remegni kezdtem amint megláttam, hogy Niall engem néz. Mi van ha ő kérdez tőlem? Jade! Szedd össze magad, ez csak egy rohadt játék. Jó emlék lesz. Bevállalsz mindent! - Felelsz vagy mersz?

- Felelek. - mondta Lin határozottan. A tapasztalataim alapján jobb az elején merni mert akkor még nincs annyi ötlet.

- Szűz vagy még? - kérdezte azonnal Matt mire Lin totál elvörösödött. Ilyen hülye kérdést.

- Nem. - mondta mire elkerekedett a szemem a többiek pedig füttyögni kezdtek. Pár perc után már nem feszegettük a témát hanem tovább játszottunk. Az üveg Benen állt meg.

- Merek. - mondta bátran. Tőle nem is vártam mást.

- Kösd be a szemed egy kendővel és feküdj el. Valaki valamelyik testrészét a szádhoz kell érintse, te pedig kitalálod, hogy mi az. - magyarázta Lin. Szóval ő is ilyen. Na ezt megszívtam a sok perverz disznó között. Jane kerített egy sálat és bekötötték Ben szemét, aki elfeküdt középen a szőnyegen, hogy mindenki lássa. - Azt akarom, hogy te nyúlj hozzá! Az orroddal. - súgta a fülembe Lin. Vállaljam? Ha nem, biztos gyávának néznek. Bólintottam és Ben fölé hajoltam. A többiek nevetést visszafojtva figyeltek minket. Vettem egy mély levegőt majd lehajoltam. Az orrom Ben szájához dörzsöltem a srácok pedig óriásit röhögtek.

- Ööö. - gondolkodott Ben. - Passz.

- Addig nem hagyja abba amig nem találod ki. - mondta szigorúan Lin. Már én se bírtam és halkan kuncogtam.

- Jade.. - szólalt meg Ben - Melle? - röhögte el magát.

- Hülye. - csaptam az arcára kicsit felháborodva. Ben mindent felsorolt, de nem jött rá így feladtuk. Ben pörgetett az üveg pedig Naten állt meg.

- Menj le és mondd ezt Mrs.Millernek: Gyere kan cicus menjünk fürdeni. - nevetett Ben mire Nate eltemette az arcát. Az senkinek nem tűnt fel, hogy Mrs.Miller nő, de nem szóltam bele. Mindenki lement és kíváncsian figyeltük, ahogy Nate odamegy a tábor vezetőhöz.

- Gyere kan cicus menjünk fürdeni!! - incselkedett Nate és az ujjával hívta magához Mrs.Millert aki döbbenten nézte. A nappaliba óriási röhögés támadt, Rose pedig videóra vett mindent. Aztán felszaladtunk a szobába és leültünk a szőnyegre. Nate pörgetett az üveg pedig Niallön állt meg. Egy hatalmasat nyeltem majd megráztam a fejem. - Ben hozd a nutellás üveget! - szólt Nate mire Ben leszaladt majd visszajött kezében a finomsággal. - Valamelyik lány hasán szétkened a nutellát majd lenyalod. Tisztára! A csajszit én választom! - mondta Nate majd gondolkodni kezdtem. - Jade! - abban a pillanatban azt kívántam bárcsak megnyílna alattam a föld. - Hajrá Niall! - biccentett.

7.rész ~ Ennyi volt

Sziasztok! Itt volnék az új résszel. Sajnálom, hogy nem jött össze az az 5 komi, de nem baj. A többinek is örülök. Komizzatok és aki eddig nem tette volna meg iratkozzon fel!!! Jó olvasást! 

ZENE

(ha vége indítsátok újra)

- Mondd. - sóhajtottam.
- Láttam Niallt.. - kezdet bele én pedig azonnal jobban figyeltem rá. - Láttam Niallt Bonnieval csókolózni. - bökte ki pár perc csend után. Egy percre megállt bennem az ütő. Tudtam, hogy Ben azért mondja el mert nekem fontos Niall. Biztos látta, hogy féltékeny vagyok. A levegőt gyorsabban vettem és elkezdtem legyezni magam. - Jade! Nyugodj le! - ült közelebb Ben. - Elfehéredett az arcod. - simított rajta végig, de levettem onnan a kezét. 

- Jól vagyok. - motyogtam halkan. Még én is alig hallottam a saját hangom. Fájt ezt Bentől megtudnom. Aztán felcsillant bennem az a halvány szikra. Mi van ha Ben csak szívat? - Mikor láttad? - kérdeztem rá azonnal mire Ben inkább lenézett a földre. Nem túl kedvesen vállba vágtam mire rám nézett. 

- Mit akarsz csinálni? - kérdezte kicsit félve. Esküszöm nem volt semmi hátsó szándékom. 

- Mikor láttad? - kérdeztem ismét kissé hangosabban a kelleténél. 

- Amikor Lindsayvel bementetek az erdőbe mi pedig hajóval ugyanarra mentünk előtte láttuk őket. - magyarázta. Nem szóltam semmit csak elkezdtem lemászni a fáról. - Jade várj! - jött utánam Ben. Két lábbal a földre érkeztem majd leporoltam a gatyám. Azt hitte el is rohanok ezért sokkal magasabbról ugrott le. Fejben már hatszor beolvastam Niallnek. Nem valami szépeket. A síró görcs kerülgetett, de ott volt Ben. 

- Hagyj békén! Megoldom! - hárítottam amikor utánam indult volna. Elindultam és még magam mögé néztem, de Ben nem jött utánam. Amikor kiértem az erdőből csak akkor vettem észre, hogy a játéknak már rég vége és szinte mindenki a tűz körül legyeskedik. Megtorpantam amikor megláttam Niallt és Bonniet egy farönkön. A szívem szorult össze amikor leesett mit is érzek iránta. Hogy miért is vagyok féltékeny. Sikerült zavarba hoznia az első komolyabb találkozásunkkor. Amikor elláttam a sebeit. Amikor megdicsértem gyönyörű kék szemeit. Éreztem azt a furcsa bizsergést. Milyen vicces volt amikor a kikötőben megbámultam. Ő is engem nézett. Aztán a buszon beszélgettünk egy kicsit. Végül küldött egy levelet, hogy meg akar ismerni. Mennyire izgultam, hogy kivel találkozom majd pontban éjfélkor a parton. Aztán ott voltak mindketten. Ben. Niall. Mindketten velem akartak lenni. Akkor semmit nem értettem. Igaz, most se tudok többet mint akkor. Benre úgy tekintek mint barát. De Niall. Ő sokkal több. Amikor elláttam a sebeit és rám mosolygott elöntötte a pír az arcomat, kirázott a hideg és a torkomban dobogott a szívem. Szeretem Őt! Meglátom és mosolyognom kell. Kivéve most. Most, hogy rájöttem az érzéseim mind viszonzatlanok. De miket is beszélek? 16 évesen én meg a szerelem? Idióta tini vagyok aki minden 3. pasiba belehabarodik. Mindenki kiröhögne és senki nem venne komolyan. Miért is vennének? Hisz' nemsokára ennek is vége. Visszamegyek Londonba és talán soha többet nem látom mert neki nem jelentettem annyit. Talán soha nem fog felkeresni és elfelejt örökre. 

- Hahó Jade! - lóbálta kezeit előttem Lin amivel visszarántott a valóságba. Nem szóltam semmit csak bámultam rá. - Te sírsz? - kérdezte halkan mire az arcomhoz nyúltam. Bekönnyeztem nyálas érzelmeim amit nem kellett volna. - Mi a baj? - kérdezte aggódva, de csak megráztam a fejem. - Ne nézz már hülyének! - szólt rám kicsit mérgesen mire Niall felé biccentettem. Lin megfordult, hogy rá lásson. A látvány ismét elém tárult mire a számba haraptam és próbáltam nem elsírni magam. Lábaim remegni kezdtek. A szívem már megint vadul vert. Jade Perket! Most odamész és megbeszéled vele!!! Az, hogy magamban beszéltem már kicsit betegesnek minősítettem, de nincs itt se anya, se Kate. - Figyelj Jade.. - kezdte Lin, de kikerültem őt így utat törve magamnak. Míg a szőke fiúhoz értem letöröltem a könnyeim a pulcsim ujjába és próbáltam mosolyt varázsolni az arcomra. Megálltam Niall mögött és elég erősen megkocogtattam a vállát. Erre mindketten megfordultak. 

- Beszélhetnénk? - kérdeztem alig hallhatóan. Hangom vékonyan csengett, a tűz ropogása szinte elnyomta. Niall nem szólt semmit csak felállt. Nem vette le rólam a szemeit csak követett. Én egyenesen a fa házba mentem fel az emeletre, be a lányok szobájába. Niall becsukta maga mögött az ajtót és kíváncsian meredt rám míg én összevissza járkáltam a szobába. A lámpa felettünk halványan égett így megadta az alap hangulatot. Kintről beszűrődött a srácok nevetése. Fejben próbáltam összeszedni a gondolataim, de nem jutottam semmire. Míg ott álltam egyedül annyi mindent akartam mondani. Bezzeg mostanra minden kiszállt a fejemből. Lövésem se volt mit mondjak neki. Végül egy kérdés villant be. Ami összefoglalja a többit. 

- Mi van veled Niall? - kérdeztem halkan és megálltam. A köztünk lévő távolság pont elég volt, hogy meghallja vékony hangom. 

- Semmi. Miért? - nézett rám kicsit furcsán és zavartan szőke hajába túrt. A szobában vágni lehetett a feszültséget. Érthető, hogy Ő is zavarba jött. Annyira nem érezte, hogy mire gondolok. Hogy miről van szó. 

- Emlékszel amikor megbámultalak a kikötőben? - kérdeztem mire bólintott. Míg Ő helyben állt én járkáltam. -Őszintén nem tudom miért néztelek. - kínosan elröhögtem magam. Arcáról nem tudtam leolvasni semmit. - Akkor, ott úgy éreztem, hogy más vagy. Ezt se tudom miért. Aztán megkaptam tőled Azt a cetlit. A találkozás sajnos rosszul sült el, de tisztán emlékszem, hogy mit mondtál nekem az nap este. - magamban felidéztem szavait majd megszólaltam. - Már az első találkozásunk óta szimpatikus vagy. Találkozni akartam veled. Megírtam egy levelet, hogy kettesbe lehessünk. - idéztem egy részét. Fájt erre visszagondolni. - Akkor hittem azt, hogy köztünk érdekes, de annál értékesebb barátság lehet. Aztán mi is történt? - kérdeztem inkább magamtól. - Összeverekedtél volna Bennel. Miattam. Megvédtelek. Itt marasztaltalak és melletted maradtam. Olyan jókat nevettünk együtt. Vagy az az este csak nekem volt olyan fontos? - kérdeztem mire megrázta a fejét. - És most hol is tartunk? - tártam szét a karom. - Engem leszarsz és Bonnieval lógsz egész nap. Félre ne érts. Nem vagyok féltékeny. Csak.. - itt hangom megremegett és a könnyek folyni kezdtek az arcomon. A lámpa fénye halvány volt így nem láthatta, ahogy könnyeim végig szántják az arcom. - Csak szükségem volt a közelségedre. - sírtam el magam. - Nyugodtan nevess ki. Menj mondd el mindenkinek milyen nyálas vagyok. Milyen szánalmas. És mekkora idióta. Mondd el Bonnienak, hogy milyen szerencsés. De tudod mit? Nem is érdekel. Higgy amit akarsz. Csak el kellett mondanom. - hajtottam le a fejem majd megtöröltem szemeim a pulcsim ujjába. Megint. 

- Hát. - szólalt meg először beszélgetésünk kezdete óta. - Erre nem tudok mit mondani. - nézett rám zavartan. Szívem szerint rá ordítottam volna. Csak az érdekel mit érez. Csak arra vagyok kíváncsi szeret-e. 

- Gondoltam. - sziszegtem mérgesen. Niall csak sóhajtott egyet majd vissza se nézve kiment a szobából. Akkor ott azt hittem meghalok. Hogy lehet ilyen? Ennyire érzéketlen? A parton még nem ezt mondta. Teljesen átvágott. Vagy én vagyok hülye, hogy hangot adtam az érzéseimnek és a gondolataimnak. Sírva az ágyamra dőltem és belefúrtam arcom a párnámba. Hagynom kellett volna? Vajon most mit gondolhat? Ha neki is fontos lett volna biztos nem így reagál. Így, hogy mindent elmondtam legalább tiszta lappal kezdhetünk. Nem. Én semmilyen lappal nem akarok kezdeni. Felkavarta az érzéseim és még nem is mondd rá semmit. Hagyja, hogy egyedül őrlődjek. Szemét. Levettem a komódomról a telim és feloldottam a zárat. 5 nem fogadott hívásom volt anyáéktól és 3 üzenetem Katetől. Eldöntöttem, hogy véget vetek az egésznek mert már unom. A címjegyzékbe megkerestem anyát és írtam neki egy üzit: 

Haza akarok menni!! 

6. rész ~ Ne menj el! Mondani akarok valamit.

Hali. Mivel hamarabb megírtam lemaradt az elejéről a kis dumálásom. Örülök, hogy meglett a 4 komi és nagyon köszönöm a 10 feliratkozót :) Következő részhez 5 komit kérek :) Jó olvasást! 



 - Ne köpd be! - suttogta nekem Lin. Niallre néztem aki csak megrántotta a vállát majd Benre aki félve megrázta a fejét.
 - Igen Parker? - kérdezte Mrs.Miller mire én lenyeltem a torkomban lévő gombocot. Magamban próbáltam mérlegelni a helyzetet és annak következményeit. Viszont az bezavart, hogy mindenki engem bámult. 

- B-Ben..- makogtam és éreztem, hogy több nem jön ki rajtam. 

- Mi van Turnerrel? - kérdezte Mrs.Miller értetlenül. Félve az említett személyre nézte aki teljesen magába zuhanva az asztal másik végében halkan csapkodta a fejét. Mindenki kíváncsian nézett rám, én pedig ezzel nem törődve lehunytam a szemem. Átgondoltam az egészet. Nem vagyok ilyen. Nem állok bosszút senkin. Apáék is azt helyeselnék ha nem mondanék semmit. Vagy ebben az esetben nem? 

- S-semmi. - hajtottam le a fejem. Arra számítottam, hogy faggatni fognak vagy ilyesmi, ehelyett könnyedén túl léptek a témán és arról nyitottak szavazást, hogy mi legyen Daisy büntetése amiért fejbe vágta Jamest egy serpenyővel. 

- Hé. - bökött oldalba Lin mire felemeltem a fejem. - Jól döntöttél. - mosolygott kedvesen mire én is vigyort erőltettem a képemre. 

- Tudom mi legye a büntetés! - pattant fel Matt mire mindenki rá nézett. - Vetkőzzön!! - ordította mire Daisy felállt és ahelyett, hogy megkerülte volna az asztalt egyenesen átmászott rajta. Mindenki kiabálni kezdett és a nagy felhajtásba azt se tudtam kire figyeljek. 

- Robinson azonnal szálljon le!! - üvöltötte Mrs.Miller, de ezzel senki nem törődött Daisy pedig ráugrott Mattre. Niall, Adam és Cody lerángatták Daisyt Mattről, aki igazából csak röhögött az egészen. Meg kell hagyni, itt mindenki elég agresszív. 

- Jól van. - sóhajtott Mrs.Miller. - Ma tábor tűz lesz. Aki akar segíthet készülődni, aki nem hajlandó az foglalja el magát, lehetőleg odakint, hogy szem előtt legyen. Senkit nem akarok kergetni. - mondta és még mondott volna valamit, de örömében mindenki sikongatni és ugrándozni kezdett. Felkaptam a cipőm majd kiszaladtam Linnel a fa ház elé. 

- Mrs.Miller!! Kenuzhatunk egy kicsit? - kiabált Ben a tábor vezetőnknek. 

- Azt majd holnap! - kiabált neki vissza Mrs.Miller. 

- Oké. - rántott vállat Ben és elkötötte a hajót. Ő, Matt és Nate beültek és már eveztek is. 

- Turner!!! - sipított Mrs.Miller, de hiába. A fiúk nem figyeltek rá, csak tovább eveztek. A többiek elfoglalták magukat mi pedig Linnel ültünk a fűben. Én Niallt bámultam, aki Bonnieval beszélgetett. Kicsit fájt, hisz tegnap még velem nevetett. Vágytam a társaságára, de csak mint barát. 

- Menjünk sétálni! - sóhajtott Lin látva, hogy kit is nézek. Nem mozdultam csak tovább legeltettem rajta a szemeim. - Jade! - rázott meg így visszarántva a valóságba.
- Nem értem Őt! - ráncoltam a szemöldököm.
- Gyere szellőztessük ki a fejed. - állt fel és a kezét nyújtotta amit én megszorítottam. Elkezdtünk sétálni, be az fa ház melletti erdőbe.
- Nem lesz baj, hogy ide jövünk? - kérdeztem kicsit félve. A gyermekkori rém álmaimban szinte mindig volt valami sötét erdős jelenet. Még most is frászt kapok az ilyen emlékektől.
- Nyugi. Itt már folyó van. Könnyedén visszatalálunk és még amúgy is világos van. - nyugtatott mire bólintottam. Látta, hogy szótlan vagyok így ő kezdeményezett beszélgetést. - Mi nyomja a lelked? - kérdezte kedvesen és próbált a szemembe nézni. Halvány mosoly jelent meg az arcomon. Olyan kedves pedig nem is ismerjük egymást. Gondoltam elmondom neki mi is a bajom, aztán majd ő is mesél magáról.
- Niall. Egyszerűen nem értem, de komolyan. Összeverekedett volna Bennel, hogy a barátja legyek. Megvédtem, mellette álltam, beszélgettünk, nevettünk jól elvontunk. És most? Bonnieval nevetgél valahol a parton. Azt hittem azért ennél többet jelentek neki. Ben meg egyszer rendes aztán búnkózik. Teljesen összezavarodtam. - motyogtam mire Lin sóhajtott.
- Értem. Tudod mit? Szard le őket. Erős lány vagy! Ha kellesz nekik majd keresnek! Te emiatt ne törd magad! Táborozni jöttél nem?! De! Akkor meg? Itt vannak a többiek is! Nem csak abból a 2 fiúból áll a világ!! Szedd össze magad varázsolj egy vigyort a képedre és tereljük a témát!! - mondta Lin a képembe. Nem kiabált inkább kedvesen volt őszinte. Eléggé határozottnak tűnt. Így átgondolva az egészet, jól mondja és így kéne tennem.
- Igazad van. - mondtam most már sokkal vidámabban. Egy részem megkönnyebbült, hogy felhagytam a féltékenységel. Persze tudom, hogy ilyen gyorsan nem tudom elfelejteni azt, ahogy viselkednek, de igyekszem. Fejemben  anya szavai szóltak: "Egy 16 éves lánynak ne egy fiú legyen a legnagyobb problémája! Ráérsz még!" Lin elkezdett mesélni magáról és a családjáról. Már egészen bent jártunk amikor a folyó sodrása erősödött.
- Hé csajok! - hallottuk Ben hangját mire megfordultunk. Láttuk, ahogy a kis csónak közeledik felénk majd lelassít.
- Hali. - intettünk Linnel és összemosolyogtunk. Matt kidugta a lapátot amit Lin el is kapott így megállítva a hajót.
- Beszálltok? - kérdezte Nate mire göndör hajú barát nőmmel megint összenéztünk majd bólintottunk. A fiúk amennyire csak tudták közelebb húzták a parthoz a hajót majd megvártuk, hogy stabil legyen.
- Add a kezed? - nyújtotta felém a sajátját Ben. Habozva néztem rá mert a reggeli beszélgetésünk óta nem szóltunk egymáshoz és így is elég hullám völgyes a kapcsolatunk. Magamban rájöttem, hogy hiába tiltakozom Ben gesztusai ellen. A kezemet nyújtottam neki ő pedig megszorítva azt besegített a hajóba. Lin már bent volt. Nate elől, Ben pedig hátul evezett. Matt a hajó fenekén feküdt, mi Linnel pedig a középső deszkán ültünk.

A táj valahogy megfogott és csak azt bámultam. Olyan varázslatosnak tűnt. Épp szólni akartam Linnek, de amikor megböködtem a karját csak akkor tűnt fel, hogy milyen kigyúrt. Aztán elfordítottam a fejem és megláttam Bent aki egy elégedett vigyorral az arcán figyelte, ahogy markolászom a karját.
- Bocsi. - vettem el a kezem és próbáltam másfele nézni, hogy ne vegye észre a zavaromat.
- Semmi baj. - mondta és halkan elkezdett kuncogni.
- Min röhögsz? - kérdeztem nem túl kedvesen, de amikor rá néztem nekem is nevetnem kellett. Igyekeztem komoly maradni és úgy vontam kérdőre.
- Csak.. - röhögött tovább és nyikkanni nem tudott.
- Csak? - kérdeztem vissza kíváncsian. Valójában attól féltem, hogy rajtam röhög.
- Semmi, semmi. - legyintett és inkább ő is elfordult. Idegesített. Miért nem mondja el? Mi van ha rajtam röhög? Biztos. Csikizni kezdtem mert tudtam, hogy akkor úgy is rám figyel. Oldalába fúrtam az ujjam mire felröhögött. Mit sem törődve a többiekkel elkezdtük egymást csikizni. Valahol már nem is érdekelt mit tett tegnap. Fájt, hogy megütötte Niallt, de ahogy észrevettem a szőke fiúnak semmi baja nem lett. Ahogy attól se, hogy nem keresem a társaságát. Ben magasabbnak bizonyult így felálltam. Ezzel a csónak megbillent és a többiek félve felszisszentek, hogy kiborulunk. Megvártuk míg újra megálla a hajó majd tovább csikiztük egymást. Egy idő után Ben megunta, hogy ülünk és úgy piszkáljuk egymást. Gondolt egyet és a vízbe lökött. Azt viszont nem tudta, hogy nem tudok úszni a víz pedig nem a térdemig ért. Ijedtemben a szám nyitva maradt így telement vízzel. Próbáltam nem levegőt venni az orromon és kalimpáltam a kezemmel. A szememet nem csuktam be. A víz alatt mindig is nyitva szokott lenni, de csak ha szórakozásból merülök le az alacsony vízben. Lent csak a sötétséget láttam, ez motivált, hogy próbáljak a felszínre jutni. A csónak durván mozgott a víz tetején és kiabálást hallottam. Aztán láttam, hogy valaki beugrott. Az áramlat miatt arrébb mentem, majd láttam az illetőt felém úszni. A víz túl sötét volt, alakjából nem tudtam kivenni ki is az csak azt tudtam, hogy az egyik fiú. Izmos bal karját körém fonta én pedig hagytam, hogy magához szorítson. Jobb karjával kezdett felfele úszni majd amikor éreztem, hogy felértünk levegőért kapkodva csapkodtam. Láttam Lint ahogy rémülten a kezét nyújtja, hogy felhúzzon. Alulról megtoltak, hogy könnyebben a csónakba jussak majd Lin a padra ültetett. Egy percre azt se tudtam hol vagyok. A jó idő ellenére is vacogtam mert a víz nem volt valami kellemes. Pár másodperc múlva Nate jött fel és megkapaszkodott a csónakba így az megbillent. Leült az előttünk lévő padra és megborzolta a haját. Mint valami kislány felpattantam és a nyakába ugrottam.
- Köszönöm. - súgtam a fülébe mert annyi erőm se volt, hogy rendesen beszéljek.
- Semmiség. - simogatta a hátam és eresztet egy mosolyt. Világos barna haja vizesen és kócosan lógott a szemébe, gatyáját szintén áztatta a víz és csak akkor vettem észre, hogy nincs is rajta póló. Zavarba jöttem ahogy hozzá bújok így felálltam, de visszarántott. - Jég hideg vagy! - mondta és egy fél mosoly kíséretében visszarántott. Teste közelsége meleg volt ezért kicsit lenyugodtam. Matt és Lin elől eveztek míg Ben engem nézett. Nem érdekel, hogy sajnálja vagy féltékeny, hagytam, hogy Nate körbe fonja rajtam erős karjait. Közben visszaértünk a fa ház elé és mindenki döbbenten bámult meg minket. Lassan a partra értünk és próbáltunk nem azzal foglalkozni, hogy bámulnak.
- Parker, Robinson veletek meg mi történt? - kérdezte Mrs.Miller döbbenten. Úgy látszik számára nem volt egyértelmű, hogy ha vizesek vagyunk és csónakáztunk akkor vajon mi történt velünk. Natetel egymásra néztünk, de nem szólaltunk meg. - Turner, Carter és Scott vigyétek vissza a hajót, Parker és Robinson pedig menjenek be és vegyenek valami száraz ruhát. - parancsolta Mrs.Miller mire mi Natetel elindultunk a fa házba.
- Hát ez jó volt. - röhögte el magát Nate amikor már csak ketten voltunk.
- Ja azon kivűl, hogy majdnem megfulladtam tényleg jó volt. - nevettem én is. Bár ez olyan erőltetett lett.
- De megmentettelek. - vigyorgott Nate.
- Fúú te kigyúrt hős. - hülyültem és vállba boxoltam mire ő megborzolta a hajam.
- Hát igen. Kigyúrt. - mutatott végig felsőtestén. Ami amúgy nem volt olyan kockás, de látszott, hogy dolgozik az ügyön. Amíg Natet néztem rájöttem, hogy ő Ben legjobb barátja a tábor kezdete óta. Kifaggathatnám.
- Figyú Nate. - szóltam neki mire felém fordult. Már az emeleten voltunk a 2 szoba között és gondoltam, hogy ezt nem  folyosón kéne megbeszélni ezért behívtam a lányok szobájába. - Mi van Bennel? - tértem rögtön a lényegre miután leültünk az ágyamra. Látszott rajta, hogy zavarba jött, gondolom nem tudta mit mondjon. Odakintről hallottuk a többiek nevetését mire Nate felkapta a fejét.
- Mennünk kéne! - állt fel az ágyról hirtelen. Annyira éreztem, hogy nem mer beszélni. Főleg nem Benről. Sóhajtva legyintettem mire kiment. Még ennyit se tudok kiszedni belőle. Istenem, de béna vagyok. Magamban őrlődtem amikor rájöttem, hogy vizes ruhában fekszek az ágyamon. Felálltam és az ajtót kulcsra zárva elkezdtem átvenni valami záraz ruhát. A hajam megszárítottam és készen mentem ki a fa házból. Tekintetemmel egyből a 2 fiút kerestem. Nem messze álltak egy fa tövében és beszélgettek. Azt vettem le, hogy Nate valamit magyaráz Bennek aki idő közben észre vett engem. Lesütöttem a szemem és inkább megkerestem Lint, aki épp Lolával és Janenel hülyült a folyó mellett, Niall megint Bonnie társaságában volt a többiekre pedig nem nagyon tudtam koncentrálni. Álltam ott mint egy darab fa és elöntött a méreg. Hogy lehet ilyen? Éreztem, ahogy elborul az agyam. Nem tagadom, féltékeny voltam Bonniera. Gondolataimból Mrs.Miller zökkentett ki.
- Na gyerekek. Amíg Adammal megcsináljuk a tábor tűzet játszhatnátok valamit. Én a szám háborúra gondoltam, remélem megfelel. - mosolygott kedvesen mire mindannyian bólintottunk. Adam kiosztotta a lapokat amin a számok voltak. A gumi segítségével könnyedén a fejünkön maradt.
- Tudjátok a szabályokat? - kérdezte a fiatalabb tábor vezetőnk mire ismét bólintottunk. Őszintén szólva kétszer játszottam ilyen játékot. Akkor is már a legelején kiestem. Mrs.Miller visszaszámolt és amikor a végére ért mindenki futni kezdett. Nem messze tőlem James mint az örült rázta a fejét, hogy senki ne tudja leolvasni a számot. Ennek következőében neki szaladt egy fának és a földre esett, Alexa pedig könnyedén leolvasta a számot. Engem nem igazán kötött le a játék így gondoltam megfogadom apa tanácsát és felmászok egy fára.Így is tettem. Egy vastag ágon ültem, a földtől 4 méterre. Lóbáltam a lábam és figyeltem, ahogy alattam egyre többen vesztik el az ,,életüket". Hirtelen azt éreztem, hogy valami az ágra nehezedik. Vagy inkább valaki.
- Szia. - köszönt Ben és leült mellém.
- Nem lesz egy így jó! - jajveszékeltem mert túl vékonynak minősült az ág.
- Másszunk beljebb. - biccentett. A fa törzsére mászott, ahol sokkal erősebb ágak tartottak minket.
- Lemegyek. - döntöttem el magamban. Nem vágytam most a társaságára. Nem csak a hajós ügy miatt. Most több kedvem volt játszani. Elindultam lefele.
- Ne menj el! Mondani akarok valamit! - ragadta meg a karom és visszahúzott. Egy vastagabb ágra ültetett ahol két oldalt lelógott a lábam. Ben velem szemben foglalt helyet.
- Mondd. - sóhajtottam.
- Láttam Niallt.. - kezdet bele én pedig azonnal jobban figyeltem rá. - Láttam Niallt Bonnieval csókolózni. - bökte ki pár perc csend után. 

Fontos!!!!

Sziasztok!

Olvastam egy-két dolgot ami kicsit megrémisztett. Ha nem láttátok volna IDE kattintva mindent eltudtok olvasni. Ha eddig nem regisztráltatok volna, akkor most tegyétek meg. 

ITT  tudtok követni engem és a blogomat. 

Jobb oldalt a felső modulban található linkre kattintva tudtok regisztrálni. 
Ott találkozunk :)

xoxo: V.H. 

5.rész ~ Nem úszhatja meg! Vagy mégis?

Sziasztok! Ahhj srácok miért nem komiztok?? Csak a kedvemért egy pici komit? És szavazzatok is! :) Félek, hogy gond lenne ha komment határt szabnék. Egy próbát megér. :D 4 komi után új rész!! Ja és a trailert IDE kattintva megnézhetitek. Sok lájkot rá :) Remélem mindenkinek tetszik majd. Amúgy csak úgy megemlíteném, hogy egy fiú ismerősöm csinálta. Na nem dumálok tovább, jó olvasást! 

Reggel kipihenten ébredtem. Megdörzsölve a szemeim felültem az ágyamban és körbe néztem. A lányok még aludtak így sejtettem, hogy korán van még. Az óra 6:21-et mutatott. Kimásztam az ágyamból és halkan a konyhába indultam. A folyosó kihalt volt, örültem, hogy kicsit csönd van. Hallottam, hogy a fiúk szobájában már páran fent vannak, de nem jöttek ki csak halkan sutyorogtak. A konyhában első dolgom volt, hogy kivettem a limonádét a hűtőből. Töltöttem magamnak egy pohárral és a pultnak dőlve kinéztem az ablakon. A kis tó, ami később folyó lesz, pont a fa ház előtt csobogott. Szép látvány volt mégis ahogy a sziklákhoz csapódtak a hullámok, kirázott a hideg. Apa mindig is azt akarta, hogy profi úszó legyek. Elég furcsán próbált megtanítani ami a mai napig nem sikerült. Igen, nem tudok úszni. 16 éves fejjel megtudnék fulladni. Elég ciki ezért nem is megyek strandra. Bár Londonban soha nem süt annyira a nap. Az úszásról eszembe jutottak apáék akiknek már egy ideje nem üzentem. Ez a 3. nap, hogy itt vagyok Mullingarben. A köntösöm zsebéből előkaptam a telim és megdobtam anyát egy üzivel. Ékezetet még mindig nem használok, amit amúgy apáék nagyon utálnak. Szerintük egy idő után annyira megszokom, hogy már papírra se fogok írni. Korán volt még, gondoltam, hogy csak később fogja elolvasni:

Szia Anya! A tabor jo, mindenkit megismertem es nagyon rendesek. Nincs annyi idom, hogy felhivjalak titeket. Remelem ti is jol vagytok. Puszi <3 

Elküldtem az sms-t a telóm pedig a pultra helyeztem. Számhoz emeltem a poharat és belekortyoltam. Épp letettem azt, amikor rezegni kezdett a mobilom. Anya írt vissza: 


Szia Kicsim! Látom még mindig nehéz ékezetet írni. Örülök, hogy jól érzed magad. Itthon minden rendben. Este fele hívunk. Jó legyél. Puszi: Anya és Apa. 

Mosolyogva átfutottam anya üzenetét majd lezártam a mobilom. 

- Beszélhetnénk? - hallottam magam mögül Ben hangját mire ijedtemben félre nyeltem. Köhögve megcsapkodtam a mellkasom majd éreztem, hogy hátulról is megveregetik. Miután kiszenvedtem magam megfordultam, hogy szembe legyek vele.
- Mondd. - biccentettem felé. Valójában leszarom mit fog mondani. Ahogy tegnap megverte Niallt teljesen leírta magát. Nem fogok neki megbocsájtani, mert egyszerűen gusztustalan.
- Sajnálom ami tegnap történt. Elvesztettem a fejem és kifordultam magamból. Még csak pár napja ismersz, de én tényleg nem ilyen vagyok. Nem tudom mi ütött belém. Soha nem voltam az a típus aki tud osztozni. Nem akartam rajtad osztozni. Főleg nem Niallel. - mondta halkan és már egy percre kezdtem  meghatódni. Egészen addig míg az osztozkodásról kezdett beszélni.
- Már ne haragudj, de mégis minek nézel engem? Osztozni? Rajtam? Nem akarlak megbántani, de nem vagyok egyi kőtök tulajdona sem. - förmedtem rá mert szarul esett.
- Nem úgy értettem.. - magyarázta Ben zavartan. Mondani akartam, hogy ezt nem tudja kimagyarázni. Szólásra nyitottam a szám, de a konyhába léptek a srácok. Megindult az élet a fa házban és, ahogy szállingózóak le a többiek a Bennel folytatott beszélgetésünk véget ért. Szinte már mindenki a konyhában volt.
- Mrs.Miller és Adam még alszanak? - kérdezte Nate mire Jane felszaladt az emeletre. Pár perc múlva le is jött.
- Mindkettő. - vigyorgott. Én csak furcsán néztem körbe mert úgy éreztem valami hülyeség van készülőben.
- Mit szólnátok egy bújócskához? - dörzsölte a tenyereit Matt mire elröhögtem magam. Nagyobb durranásra számítottam. Mindannyian bólintottunk majd megtárgyaltuk, hogy Daisy számol. Elkezdte mi pedig elrohantunk.
- Pszt. Jade. - szólt Lin a lépcső alól mire odaszaladtam.
- Szia. - mosolyogtam rá.
- Miről maradtam le tegnap? - tért a lényegre fenyegető hangon mégis angyalian vigyorgott.
- A fiúk egyszerre jöttek be a szobába, Ben megverte Niallt, az előbbi elküldtem melegebb tájakra, az utóbbit meg elláttam. - hadartam Linnek pedig tátva maradt a szája.
- Miért nem szóltál Mrs.Millernek? - kérdezte azonnal mire megcsóváltam. Épp válaszolni akartam, de Daisy megtalált minket.
- Elég ócska helyen bújtatok el. Ráadásul ketten. - mondta és kihúzott minket.
- Kit találtál már meg? - kérdeztem kíváncsian. Reméltem, hogy Linnel nem vagyunk ekkora lúzerek.
- Cody a kanapén feküdt. - nézett ránk fájdalmasan mire összenevettünk.
- Tudjátok hol van Mike? - kérdezte egy sunyi mosoly kíséretében mire én megráztam a fejem, Lin viszont bólintott.
- A fagyasztóba bújt. - mondta Lin és próbálta visszatartani a nevetését. Először Daisyvel nem is hittük el, de Lin csak bológatott. Erre míg megrántottuk a vállunkat és Daisy után bementünk a konyhába. Linnel kíváncsian néztük a lány mozdulatait. Az egyik konyha szekrényből kivett egy serpenyőt.
- Az meg minek? - néztem hülyén mire Daisy megforgatta a kezében. Olyan Arany haj jelenet volt, csak nem vágta fejbe magát.
- Tegnap megfogta a seggem a túrán. Azt mondta muszáj volt valamibe kapaszkodnia. Most ő fog kapaszkodni valamibe.... A hordágy szélébe. - mondta komolyan Daisy. - Szóljatok neki, hogy vége a játéknak. - biccentett mire mi bólintottunk.
- Mike vége a játéknak. Kijöhetsz. - mondtam neki kicsit hangosan. A hütő ajtaja nyitódni kezdett, mi Linnel hátrébb léptünk, Daisy pedig felvette a támadó pozíciót. Amint kinyílt az ajtó Daisy a serpenyővel fejbe vágta Mike-ot, aki semmire nem számított.

Szegény Mike azt se tudta mi történt. Lehet lesz 1-2 púp a fején amiért Daisy biztos kapni fog.
- Baszd meg Daisy!! Hülye vagy?? - fogta a fejét Mike. Az ordibálásra persze mindenki bejött.
- Mi folyik itt? - jött be röhögve Niall.
- Basszus vérzik a feje! - rémült meg Alexa mire mindenki Mike fejére figyelt.
- Szólni kell Mrs.Millernek! - mondta Lola.
- Nem kell én is eltudom látni! - lépett előre James.
- És hogyan? - kérdeztem kiváncsian.
- Egy adag szigszalag biztos körbe éri a fejét. - röhögte el magát mire vállba vágtam.
- Mi ez a hangzavar? - rohant le Mrs.Miller majd amikor meglátta Daisy kezében a serpenyőt és Mike vérző fejét nem talált szavakat. - Állj fel fiam! - segítette fel Mike-ot. - Mindenki menjen a szobájába! Adam itt marad veletek amíg elviszem Jonest az közeli kórházba. Ha visszajöttünk ennek lesz következménye. - mondta szigorúan majd kimentek.
- Jól van addig foglaljátok el magatokat! - mutatott az emeletre Adam mire mi felkullogtunk.
- Adam!!! - ordított James a wc-ből mire mindenki előjött és kíváncsian néztünk a mellék helyiségre.
- Mi történt? - jött fel az emeletre Adam és bement a wc-be.
- Eldugult. - közölte James szem rebbenés nélkül mire mindenkiből kitört a röhögés.
- Fúj James!! Azért ilyet odacsinálni. - horkant fel Rose.
- Megnézem. - sóhajtott Adam. Szerintem tudta, hogy az egyik fiú nyúlt hozzá. Bement és a kedvünkért nyitott ajtó mellett kezdte el vizsgálni a wc-t. Mindannyian kíváncsian néztünk össze és arra vártunk, hogy történjen valami. Adam végül kiegyenesedett. - Srácok ez nem vicces! - nevette el magát kínosan mire mindenki értetlenül nézett. - Ki tett gilisztákat a tartályba? - kérdezte fájdalmasan mire mindannyiukból kitört a röhögés. Adam ránk akart szólni, hogy ez nem vicces, de a nevetésünk elnyomta. Végül kiderült, hogy Matt volt a hunyó ezért másfél órán keresztül, röhögve néztük, ahogy takarítja a wc-t. Többen fényképeztek és videót is készítettek.

~ este 6 óra ~ 

Mivel Mike-ot el kellett vinni dokihoz, Mrs.Miller jobbnak látta ha közben elmennek bevásárolni. Ezért nagyon sokáig nem is jöttek haza. A fiúk átjöttek hozzánk és ott beszélgettünk. Niall és Ben nagyon nem szívelik egymást. Ezért mindig a lehető legmesszebb vannak egymástól. Nem szólnak a másikhoz és nem keresik a társaságát. Niall mindig mellettem van, ahogy Lin is. Ben viszont nem jön oda hozzám, hanem messziről bámul. Nincs csendben, mert a kapcsolatunktól függetlenül nagyon nagy maradt a szája, szemtelen és csajozós. Már nem tudom hova tenni a bunkóságát. A verekedésről csak Ben, Niall és Lin tud. Meg persze én. 

- Srácok gyertek le a konyhába! - nyitott ránk Adam mire mindenki levánszorgott. 

- Üljetek le. - intett Mrs.Miller komolyan mire mindenki leült. - Na szóval ami ma történt.. - kezdett bele, de Ben közbe szólt. 

- Igen, ma Daisy lecsapta Mike-ot, de sajnos nem halt meg. A fejét bekötötték él és virul. Nem kell a lelki beszéd. - szemtelenkedett Ben. Komolyan beszélt,  mégis eresztett egy halvány mosolyt. 

- Turner fiam!! Azonnal válts hangnemet különben mehetsz az emeletre pakolni! - förmedt rá Mrs.Miller. - Nos. Nem szeretnék több ilyen helyzetet! Nem akarom, hogy egymásnak esettek. Ez egy tábor és nem rivalizálások helye. A jövőben kerüljük a konfliktusokat. Van kérdés? - nézett körbe kíváncsian. Abban a pillanatban annyi érzés kavargott bennem, hogy nem tudtam mit csináljak. Nem éreztem igazságosnak, hogy Ben megússza. Megverte Niallt, aki 16 éves ráadásul nem akkora darab mint Ben. Mi van ha megint elborul az agya és megüt valakit? Haza kell mennie..

- Mrs.Miller! - emeltem fel a jobb kezem mire Lin azonnal lehúzta. De akkor már késő volt. Minden szempár rám szegeződött. 

- Ne köpd be! - suttogta nekem Lin. Niallre néztem aki csak megrántotta a vállát majd Benre aki félve megrázta a fejét.

- Igen Parker? - kérdezte Mrs.Miller mire én lenyeltem a torkomban lévő gombócot.  

4.rész ~ Ben.

Sziasztok! Köszönöm a +1 feliratkozót :) A sok blog olvasásnak köszönhetően rájöttem, hogy a feliratkozók háromnegyede nem komizik. Én viszont akkoris nyaggatni fogok mindenkit. Oldalt 2 helyen is szavazni szóval SZAVAZZATOK és KOMIZZATOK!!! És a végére egy jó hír: ha minden igaz nemsokára kész lesz a blog trailer-je. Jó olvasást! 

Az ablak nyitódására észleltem fel. A párkányra Ben kapaszkodott fel és azon volt, hogy bemásszon az ablakon. Ebben a pillanatban a szoba ajtaja is nyitódott és belépett Niall...

- Fiúk.. - motyogtam az orrom alatt. Egyikük se hallotta, csak azon voltak, hogy bejussanak a szobába. 

- Niall! - nézett mérgesen Ben a szőke fiúra aki becsukta maga mögött az ajtót. 

- Ben! - biccentett vissza Niall. Egymással szemeztek mintha ott se lennék. 

- Mit keresel itt he? - beszélt hangosabban Ben. 

- Jade-hez jöttem. - rántott vállat Niall. 

- Én is. - morogta Ben. A két fiúnak szinte egyszerre rándult ökölbe a keze. Mindkettő feszült volt és farkas szemet néztek egymással. 

- Fiúk! - álltam fel az ágyamról mire felém fordultak. Közelebb mentem hozzájuk. - Ugye azért jöttetek, hogy megbeszéljük? - kérdeztem és erősen hangsúlyoztam az utolsó szót. 

- Ja, megbeszéljük. - röhögött fel Ben. 

- Miért mit akartok? - kérdeztem szinte már hisztérikusan. 

- Kiverni a szart ebből a taknyosból. - bökött Ben Niall felé. A szám tátva maradt Ben szavai hallatán és ijedten Niallre néztem. Ő csak megigazította pólóját és kihúzta magát, jelezve, hogy készen áll. 

- Höhö itt biztos nem lesz verekedés! - álltam közéjük mire Niall megragadta a 2 karom és finoman az ágyra ültetett. 

- Kint is megverhetem. - mondta csípősen Ben mire megint felálltam. 

- Jade maradj már a seggeden! Hadd intézzük el! - szólt rám Niall. 

- Hülye vagy? Ben 2 évvel idősebb, magasabb, erősebb.. - magyaráztam Niallnek. 

- Szóval ilyen nyominak tartasz vagy mi? - kérdezte Niall felháborodva mégis csalódottnak tűnt. 

- Ne most lelkizzetek már! - szólt közbe Ben egy ravasz mosoly kíséretében. Nagyon azt várta, hogy verekedjen Niallel. 

- Jól van nem lesz itt semmi bunyó! - mentem közéjük határozottan. 

- Dehogy nem! - mondta Ben és egy laza mozdulattal arrébb lökött majd Niallnek esett. A földre estem és zavartan megráztam a fejem. Egy percre teljes sötétség vett körül. Nem ájultam el, még magamnál voltam, de nem láttam semmit. Hirtelen a fülemet megcsapta Niall nyöszörgése. Két kezemet ökölbe szorítva megdörzsöltem a szemeim mire kitisztult a látásom. Ben stabilan állt, jobb kezéről a parkettára csöpögött a vér. Niall előtte térdelt, gyengén dülöngélt, orra vérzett. A látványtól kirázott a hideg. Megkapaszkodtam az ágy keretében, hogy felhúzzam magam. Elindultam, Ben egy nagy lendülettel a térdével hasba vágta Niallt, aki a földre rogyott és a hasát szorítva elterült. A bennem lévő bizsergést most átvette a düh. 

- Baszd meg Ben!! - ordítottam rá és leszedtem Niallről mert idő közben fölé került. 

- Ne szólj bele! - kiabált rám amikor arrébb löktem. Hamar lábra állt és még mindig ökölbe szorított kezekkel állt előttem. 

- Takarodj! - mondtam idegesen mégis halkan. Hangom vékonyan, de határozottan csengett. Ben nem mozdult. Niallre néztem aki a lábaim mellett feküdt, a fájdalomtól összeszorította a szemeit. Megsajnáltam és egy kósza könnycsepp gördült le az arcomon. 

- Nehogy megsirasd! - mondta lenézően Ben. 

- Takarodj kifele!!! Most!! - ordítottam rá és éreztem, ahogy elkap az ideg. Magamban már rég felrobbantam. Az ajtó felé lökdöstem Bent majd rácsaptam azt. A fiókomból kikaptam a szoba kulcsát és bezártam az ajtót. 

- Engedj be! Ennél sokkal többet érdemel!! - verte az ajtót Ben. Nem foglalkodtam vele, hanem Niallhöz mentem aki még mindig a parkettán volt. 

- Niall jól vagy? - kérdeztem és kezembe vettem a fejét. 

- Igazad volt. Nyomi vagyok. - motyogta remegő hangján. 

- Te is tudod, hogy nem így gondoltam. - erősködtem. Szarul éreztem magam a történtek miatt. Én vagyok a hibás. Sokkal egyszerűbben is megoldhattam volna. 

- Hagyjuk. - sóhajtott Niall és felült. Egyik kezével a fejét fogta míg másikkal az orrához nyúlt. Felszisszent amikor megérintette a sebet. Ülő helyzetemből felpattantam és a fürdőbe mentem. A szekrényből kivettem egy törölközőt és bevizeztem az egyik sarkát. Visszamentem Niallhöz, aki már az ágyamon ült és a telefonomat babrálta. Amint észrevette, hogy a szobában vagyok, az ágyra dobta a készüléket és rám nézett. Nem törődtem vele csak leültem mellé. Bal kezemmel felemeltem a fejét míg a jobbal a türcsi sarkát óvatosan Niall orrához érintettem. Egyből felszisszent és mozgolódni kezdett. 

- Maradj nyugton. - szóltam rá majd tovább ápoltam az arcát. Amíg vele foglalkoztam éreztem, ahogy tekintete végig járja a testem minden szegletét. Aztán megállapodott az arcomon. Én is őt néztem. - Gyönyörű a szemed! - csúszott ki a számon mire Niall kinevetett (bocsi de ezt muszáj volt :) 

- Te bókolsz nekem? Nem fordítva kéne? - kérdezte egy huncut mosoly kíséretében én pedig éreztem, ahogy elvörösödöm. 

- Akkor monddj nekem valamit. - jutott eszembe az idióta ötlet, de kíváncsi voltam mit mond. Oldalra döntötte a fejét közben engem nézett. 

- A pizsi gatyádba jó a feneked. - mondta mire kidülledtek a szemeim ő pedig nevetve eldőlt az ágyamon. Erre megint rák vörös lettem. Hamar túl léptünk a témán és kezdtük jobban megismerni a másikat. Sokat beszélgettünk, a traccspartit pedig egy bunyóval zártuk. 

3.rész ~ Dumáljuk meg!

- Ben te mit keresel itt? - hallottuk Niall felháborodott hangját mire mind felpattantunk a földről. - Nem ezt beszéltük meg!

- Niall? - nyögtem ki idétlenül. Mi a francot keres itt? Mi az, hogy "nem ezt beszéltük meg"? 

- Figyelj Niall... - kezdett bele Ben és zavartan a hajába túrt. 

- Nem figyelek! Nem erről volt szó. - emelte meg a hangját. Találkozásunk óta nem láttam még így. Álltunk a sötétben mind a hárman és értetlenül néztünk össze. Talán én voltam az aki tényleg nem tudott semmiről. 

- Fiúk! - álltam közéjük. - Beavatnátok engem is? - förmedtem rájuk. Nagyon ideges és kíváncsi voltam. 

- Ben! - biccentett Niall mire az említett fiú felé fordultam. 

- Találkozni akartam veled ezért Cody-val megírattam a levelet. Ennyi. - rántott vállat. 

- Ennyi? - beszélt hangosabban Niall. Esküszöm nem értettem semmit. 

- Akkor Niall mondd el te!! - szóltam rá. 

- Már az első találkozásunk óta szimpatikus vagy. Találkozni akartam veled. Megírtam egy levelet, hogy kettesbe lehessünk, de Ben is a szobában volt. Azt mondta jó ötlet, hogy így akarlak megismerni. Késő délután amikor bementem a fiúk szobájába Cody és Ben az asztalnál ültek. Ugyanolyan üzenetet írtak. Erre Ben-nel összekaptunk, hogy lopja az ötletem. Fél óra alatt sikerült megegyeznünk és annyiban maradtunk, hogy az egyikünk nem találkozik majd veled. Ben azt mondta, hogy mivel nekem jutott eszembe menjek én. De mégis itt van! - förmedt rá mire ismét közéjük álltam. 

- Mi a szarért akartatok velem találkozni? Faszom ki van, de komolyan! Kirándulni jöttem nem bepalizni! - emeltem meg a hangom. 

- Jade én nem szeretlek.. - magyarázta Niall. 

- Szóval nem szeretsz? - vágtam közbe. Kicsit szarul esett, hogy így dobálózik a szavakkal. Én mindenkit szeretek a táborból, de csak barátságból. 

- Nem úgy értettem! - lépett közelebb.
- Hagyjál! - hátráltam. Igen, rohadt szarul esett. Nem értheti, hogy a szavaknak mekkora súlya van számomra. Lehet túl komolyan veszem. Lehet túl dramatizálom az egészet.
- Válassz! - törte meg a csendet Ben mire kikerekedtek a szemeim. Egyszerűen mondta mégis határozott volt.
- Mi van? - kérdeztem felháborodva.
- Niall barátsága vagy az enyém? - kérdezte komolyan mire mindketten rám néztek a válaszom várva.
- Ti teljesen megbolondultatok? Hogy döntsek amikor nem is ismerlek titeket? Nem akarok választani!! - ordítottam el magam és megfordulva elkezdtem szaladni a fa ház felé. Nem néztem hátra csak a lábamra figyeltem, hogy ne esek el. Hirtelen beleszaladtam valakibe.
- Jade mit keresel itt? - tolt el magától Adam. Felemeltem a fejem és akkor vettem észre, hogy az összes szobába ég a villany és minden ablakban áll pár gyerek. Kíváncsian néztek le rám és a 2 fiúra akik addigra ide értek. Tehát mindenki látott mindent. Szuper.
- Parker, Horan, Turner!! - szaladt ki Mrs.Miller mire Adam elengedte a karom. - Mi volt ez a cirkusz? Hajnali fél 1 van! Miért nem alszanak? - kérdezte hangosan, de egyikünk se válaszolt. Mégis mit mondtunk volna? Hogy mindkét fiú az én társaságomra vágyik? Hogy összevesztek rajtam? Mégis egy szívatás volt? Mindenki nézett minket. Holnap faggatni vagy röhögni fognak rajtam. - Jól van! - szólalt meg megint Mrs.Miller. Holnap a csoporttal túrázni megyünk a folyó mentén. Ti hárman nem jöhettek velünk. Itt maradtok a fa házban és rátok zárom az ajtót. Nem érdekel mit csináltok, de megbeszélitek ezt az egészet. - mondta ellenmondást nem tűrő hangon. - Most pedig mindenki menjen aludni. - tapsolt kettőt. Niall-lel és Ben-nel a fa házba mentünk és ledobtuk a cipőinket. Nem szóltunk egymáshoz. Fáradt és ideges voltam. Mivel már voltam zuhanyozni és amúgy is pizsibe mentem ki,  csak ledőltem az ágyamba. A szobába sötét volt, de éreztem ahogy pár lány megbámul. Lin se zavart. Gondoltam, hogy holnap fognak kiváncsiskodni. A fal felé fordultam és próbáltam aludni, de az agyam folyton kattogott. Amikor Ben-nel leültem a fűbe. Olyan jó volt, hogy csak ketten voltunk. Aztán megjelent Niall. Akkor látni kellett volna az arcát. Szeme szikrákat szórt, arca megfeszült, keze pedig ökölbe volt. Talán féltékeny? Ben azt mondta, hogy beszélgetni akar velem. Ezt én egy baráti gesztusnak minősítettem. De Niall. Kicsit máshogy viselkedett. Komolyabban vette az egészet míg Ben lazán, de mégis határozottan kért arra, hogy válasszak. Talán szeretnek? Többet éreznek? Vagy én értettem félre és tényleg csak a barátaim akarnak lenni? De a többiek is a barátaim és mégsem csapnak ilyen balhét. Tele voltam gondolatokkal és érzésekkel. Fülembe dugtam a fülesem és reménykedtem, hogy a zene sikerült megoldani mindent.

~ másnap ~

- Jade ne kéresd már magad! - ugrált Bonnie. Nemsokára indulnak a túrára, de addig is kifaggatnak. 

- Hagyjátok már! Majd ha akarja elmondja! - kelt a védelmemre Lin. 

- Te könnyen beszélsz Lindsay neked úgyis elmondja! - ült le Jane megsértődve. 

- Nem kell részletezni! - állt meg előttem Rose. 

- Niall és Ben összevesztek! - mondtam ki mire a lányok sikítozni kezdtek kivéve Lint, aki csak biccentett és eltátogta, hogy amíg túrázik addig sms-be megbeszéljük. 

- Rajtad? - kérdezte Daisy. Már magamban tudtam mi lesz ha erre a kérdésre válaszolok. 

- Igen. - sóhajtottam mire megint sikítani kezdtek. Azt mondogatták, hogy mennyire lennének a helyemben és, hogy milyen szerencsés vagyok mert Ben nagyon jó pasi. Nem mondtam nekik, hogy egyiket se szeretem. Csak csendben ültem és bámultam ki a fejemből. Már azt se tudom mit gondoljak.
- Lányok! Indulunk! - nyitott be Nate. - Paker te maradsz! - nyávogott Mrs.Miller hangját utánozva mire elnevettem magam. Hozzá dobtam egy párnát mert nem akartam erre gondolni. - Naaa ne vágj már ilyen savanyú képet! - ugrott rá az ágyamra és óvatosan megcsikizett mire felröhögtem.
- Csak olyan hülyén jött ki a tegnap este. - mondtam nyomottan.
- Hát igen elég ciki volt. - értett egyett. - De mi is történt pontosan? - kérdezte kíváncsian. Itt sejtettem, hogy Ben és Niall nem avatták be a fiúkat. Egy halvány mosoly suhant át az arcomon amit Nate is észrevett. - Ne titkolózz!!! - bökött oldalba. - Na mondjad!
- Majd mesélek, de most menj te is a túrára. - amint ezt kimondtam Mrs.Miller rontott a szobába.
- Robinson mit keres a lányok szobájába? - kiabált felháborodva mire Nate felugrott az ágyamról.
- Megerőszakoltam az összeset!! - röhögött fel mire Mrs.Miller feje egyre vörösebb lett én pedig eltakartam a számat mielőtt hangosan kitörne belőlem a röhögés. Nate csak rám kacsintott mire nevetve megráztam a fejem.
- Hogy mondtad? - dülledt ki Mrs.Miller szeme mikor leesett neki Nate mit is mondott.
- Pedomaci vagyok! - hülyült tovább Nate majd az ablakhoz ment. Kinyitotta azt majd a párkányra ült. - Lent találkozunk! - intett és másodpercek alatt eltűnt. Döbbenten néztünk majd az ablakhoz rohantunk. Megkönnyebbülve láttuk, hogy Mike és James elkapták. Mrs.Miller kizavarta a lányokat az ajtót pedig rám csapta. Az ágyamon hasaltam, fejemet a párnámba nyomtam és zenét hallgattam. Nem érdekelt Niall és Ben épp mit csinál. Egyedül akartam lenni és kicsit átgondolni a helyzetet. Egymagam ez elég nehéz volt ugyanis nem tudtam, hogy a srácok mit gondolnak. Az ablak nyitódására észleltem fel. A párkányra Ben kapaszkodott fel és azon volt, hogy bemásszon az ablakon. Ebben a pillanatban a szoba ajtaja is nyitódott és belépett Niall...

Ha tetszett légyszi komizzatok, szavazatok és aki eddig nem tette meg iratkozzon fel!!! <3 

2.rész - Csak ketten?!

Sziasztok! Nagyon unatkoztam így gondoltam felteszek egy részt :) Oldalt lehet szavazni, hogy milyennek találjátok a blogom szóval SZAVAZZATOK!!! És komizzatok! Légysziiii ^^ Nagyon jól esik ám. Jó olvasást!


- Ébresztő!!! - jött be Adam mire minden lány a takaró alá bújt. - Csajok!! - kiabált tovább, de hiába. 

- Ma van a nagy nap! - lógatta le a fejét Lin amitől kicsit megijedtem. 

- Milyen nagy nap? - nyöszörögtem álmosan mire lemászott mellém. 

- Tudod. Te és a titokzatos fiú. - célozgatott. - húzogatta a szemöldökét mire a párnámba temettem az arcom. 

- Ne is mondd! Nem aludtam semmit. Egész este ezen agyaltam. - magyaráztam. 

- Mit kell ezen agyalni? Biztos valamelyik fiú az. - vigyorgott. 

- Majd meglátjuk! - legyintettem. Nem mutattam, de magamban rohadt kíváncsi voltam. Egy fiúhoz se kerültem olyan közel, hogy elhívna. Jól van majd meglátjuk. Nem parázok. Ezzel lezártam magamban mindent és elkezdtem öltözni, ahogy a többi lány is. 

- Adison és Parker gyertek a konyhába! - állt meg az ajtóba Mrs.Miller mire én és Lola zavartan összenéztünk. Lementünk, ahol Cody-val és Mike-kal találkoztunk. - Ma ti fogtok teríteni. - mondta egyszerűen és kiment. Mi négyen összenéztünk majd egy vállrántással elintéztünk mindent. Lola-val a tányérokért, míg Cody és Mike a poharakért mentek. Persze ők rendesen elszórakoztak ketten, mi pedig terítettünk. Épp az egyik tányért akartam letenni amikor Cody hirtelen mellém lépett és letett egy poharat. 

- Megkaptad a levelet? - kérdezte halkan mire kikerekedtek a szemeim. 

- Te küldted? - kérdeztem kicsit hangosabban mire kiegyenesedett. 

- Szóval megkaptad! - húzta fél mosolyra a száját majd egy kacsintás kíséretében otthagyott. 

- Várj már! - szaladtam utána. Elkaptam a karját mire ő megpördült, így szemeztünk. - Te voltál? - szorítottam meg a kezét, de nem szólt semmit. - Cody!

- Nem! - röhögte el magát majd kicsavarta a saját kezét és felszaladt az emeletre. Sóhajtva fordultam meg és indultam vissza az asztalhoz. 

- Mi volt ez? - kérdezte Lola kíváncsian. Valami marhaságot akartam mondani, de az előttünk álló Mike nem bírta és elröhögte magát. Annyira éreztem, hogy tud valamit. Felment bennem a pumpa és inkább felrohantam a lányok szobájába. Bent volt Bonnie és Alexa. Tekintetemmel Lint kerestem. Az ágyamon feküdt és a tegnapi cetlit tartotta a kezében.

- Kutakodtam egy kicsit. - mondta halkan amikor leültem az ágy szélére. Nem várta meg míg rákérdezem, folytatta. - Körbe járkáltam egy papírral és mindenkivel írattam egy kis szöveget. - magyarázta. - Persze pár fiú nem akarta erre pazarolni az idejét. - forgatta meg a szemeit. - Niall, Ben és Nate nem akartak írni a papírra. Amit viszont megfejtettem, hogy az  üzenetet Cody írta. - Itt fájdalmasan a homlokomra csaptam és eldőltem az ágyon. Miért velem? Miért Cody? Semmi bajom vele mert rendes srác, csak én tényleg azért jöttem, hogy szórakozzam. Ahhj. Lin persze kiváncsiskodott mire én elmeséltem neki az étkezőben történő incidenst. Lin száj tátva hallgatta aztán közölte, hogy Cody a hunyó.  

~ délután 2 óra ~

 - Lin nem fog kelleni a zöld bakancsod! - röhögtem el magam. A többiek már lent vártak minket, mert indulnánk bobozni.

- Mi van ha esik az eső? Mullingar-ben vagyunk. - okoskodott mire én legyintettem. Betuszkolta bakancsát a táskájába és együtt lementünk a többiekhez. 

- Gyertek mert lekéssük a buszt! - sürgetett minket Mrs.Miller. A csoporttal hangosan indultunk a busz megállóba. Amint megérkeztünk a busz be is gurult elénk. Mi, mint a vadállatok tolakodtunk fel a buszra. A jármű elindult, de túl sokan voltak rajta így nem jutott hely mindenkinek. Lin hátra rohant, hogy foglaljon helyet, de egy öregebb nő leült mellé. Nem messze tőle kapaszkodtam a sárga rúdba. Jobb oldalamon, háttal nekem Niall állt és James-szel beszélgetett. Másik oldalamon pedig egy jóvágású fiú állt. Szemeztünk egy darabig, de nem szóltunk egymáshoz. 

- Hé Jade. - hallottam Matt hangját mire megfordultam, hogy a fiúra tudjak figyelni. 

- Mi az? - kérdeztem kíváncsian. 

- Majd jössz velem egy körre? - kérdezte mire a fiúk hangosan röhögni kezdtek. Természetesen félreértették. - Bobra gondoltam. - magyarázta Matt vörös fejjel. Aprót bólintottam egy bíztató mosoly kíséretében. Visszafordultam és ismét szembe találtam magam a helyes fiúval. Nem lehetett több 17-nél. Hirtelen a busz nagyot fékezett. Niall rám borult én pedig a fiúra. Tiszta ciki volt.
- Jade te kis huncut! - röhögött Nate mire én felmutattam neki a középső ujjam.
- Bocsi. - motyogtam a srácnak.
- Nem baj. - mondta. Hangjától kirázott a hideg. Az út további részében bemutatkoztunk egymásnak és beszélgettünk. A busz lassítani kezdett mire a fiú, akit amúgy Dave-nek hívnak, óvatosan oldalba bökött. - Látlak még? - kérdezte kíváncsian. Zöld szemei kidülledtek míg a válaszom várta. Barna, tüsis haját még csak most tanulmányoztam át.
- Nem tudom. - tanakodtam. Mrs.Milller azt mondta csoport nélkül nem mehetünk el, és amúgy is csak 1 hétre  jöttünk.
- Megadod a számod? - csillant fel a szeme. Nyúltam hátra a telefonomért amikor fékezett a busz.
- Leszállás! - kiabált Mrs.Miller.
- Majd legközelebb. - simított végig a karomon. Akkor ott, azt hittem megpusztulok. Hogy lehet valaki ennyire rendes? Ilyen kedves? Esküszöm lenyomoztatom Lin-nel.
- Álljatok be kettesével. - szólt ránk Adam mire én Lin mellé indultam, de Niall beállt mellém.
- Ki volt ez a fiú? - kérdezte kíváncsian.
- Csak egy barát. - legyintettem. Mit mondtam volna, fél órája ismertem.
- Barát? - kérdezett vissza.
- Igen Niall csak 1 barát. - erősítettem meg.
- Értem. - bólintott. - Bobozol majd egyet velem is? - kérdezte.
- Persze. - jelent meg egy mosoly az arcomon. Pár perce sétáltunk és már ott is voltunk.
- Az meg mi? - horkant fel Daisy mire mindenki rá figyelt.
- Az egy fasz. - röhögött Ben.
- Mit mondtál Turner? - dülledt ki Mrs.Miller szeme, Ben pedig megrázta a fejét. A virsli tényleg arra hasonlított, de ezt nem kívántam kivesézni.
- Na szóval. Most fél 3 van, legkésőbb 6-ra mindenki legyen itt. - ismertette a tervet Adam. Időközben szemerkélni kezdett az eső amire Lin ördögi kacajt adott ki magából. Linnel a pénztárhoz futottunk és 10 jegyet vettünk fejenként. Rohantunk le a lépcsőn és amint kilyukasztottuk a jegyeinket már be is ültünk az első kocsiba. 2 kört mentem vele majd együtt ültünk le a padra egy zacskó gumi cukorral.
- Jade. Jössz? - állt meg előttem Niall és a kezét nyújtotta mire Lin elkezdte huzogatni a szemöldökeit. Mosolyogva megragadtam a kezét és együtt beálltunk a sorba. Beültünk a kocsiba, a vontató pedig elkezdett minket felfele húzni. Közben a kerítésnél Lin fény képezett minket amire Niall-lel grimaszoltunk. - Elkel mondanom valamit? - szólalt meg Niall mögülem.
- Mondjad. - nem tudtam hátra fordulni így csak füleltem.
- Soha nem vezettem még. - röhögte el magát.
- Tessék? - sokkolt a kijelentése. Én nem tudok vezetni és még félek is a magasban. Reflexből Niall mellkasára simultam mire egy elégedett sóhaj hagyta el a száját. - Hazudtál mi? - röhögtem el magam kínosan. Cikinek éreztem a helyzetet, hogy hozzá bújok amikor nincs mitől félnem. Kiegyenesedtem volna, de visszarántott.
- Nem zavarsz. - motyogta. Hangján éreztem, hogy mosolyog. Mondtam volna valamit amikor meglendült a kocsi és lefele indultunk. Észrevettem, hogy Niall nem ismeri a féket és nem fél a kanyartól. Én viszont igen. Lassan és biztosan visszaértünk én pedig úgy szálltam ki mint akit 6x megkínoztak.
- Én jövök. - rohant le a lépcsőn Matt.
- He? - néztem rá idétlenül mert még csak most szálltam ki.
- Megígérted. - vigyorgott és megragadva a karom szó szerint bevágott a kocsiba. Matt annyiva különbözött Lin-től és Niall-től, hogy ő tényleg nem tudott vezetni. Nem is kellett félnem mert nagyon lassan mentünk.
- Tempó Matt. - orditott Ben a mögöttünk lévő kocsiban majd gondolkodás nélkül belénk jöttek. Ha nem vagyok bekötve simán kiesem.  Éveknek tűnt mire visszaértünk. Nem gondoltam volna, hogy a vagány külső mögött olyan fiú van aki nem tud vezetni. Mentem mégegy kört Lin-nel és Ben-nel aztán megszálltuk a büfét és feltankoltunk mindenfélével. Hazafelé megálltunk a kis hídon és a fiúk leköptek másokat. Az út pont alattunk ment ezért köpködték a másik csoportot. Tiszta nyál lett a fejük. Ez amolyan bosszú volt, mert miattuk nem tudtunk gyorsan menni a pályán.

~ 23:45 ~ 

Halkan osontam ki a lányok szobájából. A papírra az volt írva, hogy éjfélre a folyónál. Lint nem akartam felkelteni, elég ha én nem alszom. Lábam alatt nyikorgott pár lépcsőfok amire összeszorítottam a szemeim. Lent belebújtam a cipőmbe és kimentem. Furcsálltam, hogy ilyen későn nyitva van, de most nem ez a lényeg. Kint segg sötét volt így próbáltam nem elesni. Gyors léptekkel mentem a folyó mellé. A sötétben óvatosan lépkedtem át a gyökereken amíg meg nem botlottam az egyikbe. Felnéztem és láttam egy árnyékot, ami felém közeledett. Körvonalai kirajzolódtak, de arcát nem láttam. 

- Jade? - kérdezte az ismerős hang. Ben volt az. Felsegített a földről én pedig leporoltam a gatyám. 

- Mit keresel itt? - kérdeztem amikor a folyó mellé értünk. 

- Pont időben jöttél. - nézte meg a teloján az időt. 

- Te írtad a levelet? - világosodtam meg és részben megkönnyebbültem. 

- Nem, Cody írta az én nevemben. - röhögte el magát. 

- És mit akarsz? - fontam össze a karom. 

- Csak beszélgetni szeretnék veled. - mondta és biccentett egyet, hogy üljünk le a földre. Mosolyognom kellett, hogy Ben velem szeretne beszélgetni és erre ezt találta ki. - Mesélj magadról. Alig ismerlek. - mosolygott ő is. Szólásra nyitottam a szám, de valaki megzavart. 

- Ben te mit keresel itt? - hallottuk Niall felháborodott hangját mire mind felpattantunk a földről. - Nem ezt beszéltük meg!

1.rész - Kezdet

Hali. Nagyon örülök a 6 feliratkozónak és a 4 kominak. Köszönöm. Tudom, hogy vannak még táboros blogok, de remélem az enyém kicsit más lesz majd. A táborosok nevét kép nélkül megtaláljátok majd a szereplős oldalon. Komizzatok és iratkozzatok fel!!! Jó olvasást! 

Reggel nagyon nyúzottan keltem és meglehetősen korán. Lerúgtam magamról a takaróm, felültem az ágyba majd nagyokat nyújtóztam. A telóm 6:38-at mutatott a csoporttal pedig 10 órakor indulunk a londoni vasút állomásról. Felültem az ágyamról majd lassan az ablakhoz csoszogtam. Felhúztam a redőnyt mire a fény bejárta a szobát. Mint valami vámpír a szemeim elé kaptam a kezem és úgy hátráltam. Nem figyeltem ezért megbotlottam és seggel a földre estem. Igen, reggel ilyen szerencsétlen vagyok. Unottan felálltam a parkettáról és belebújtam a mamuszomba. Lementem a konyhába ahol nem volt senki. Anya dolgozik, apa pedig alszik ugyanis ő fog vinni az állomásra. Ilyen korán még nem tudtam enni ezért inkább a nappaliba mentem. Leültem a kanapéra és benyomtam a plazma TV-t. Épp egy jó műsort kerestem amikor megcsörrent a mobilom. A kijelzőn Kate neve villogott. Mindig mosolyt csal az arcomra. Akkor ismertem meg amikor itt kezdtem el a sulit. Imádni való csaj.

~ 9:45, londoni állomás ~ 

- Apa nem látom a csoportot? - néztem körbe idegesen. 

- George bebújhatok az egyik bőröndbe? - ugrándozott Kate. 

- Jade nyugi biztos itt vannak. Kate nem lehet. - mondta apu szintén zavartan. Utálom amikor apa visz valahova. Általában annak az a vége, hogy ne jutok oda ahova szeretnék. Kotorászni kezdtem az emlékeimben, hogy mit is olvastam a tábor honlapján. 

- Basszus az 5-ös vágányhoz kell menni. - csaptam a homlokomra és felkaptam a cuccom. Erre Kate és apa is kapcsoltak és a megfelelő helyre indultunk. Pár perc múlva megláttam egy kisebb csoportot a vonat előtt. Nem akartam elhinni, hogy az az a csoport mert elég kevesen voltak viszont a 2 kísérő felnőtt megegyezett a honlapon látottakal. 

- Jade Parker? - kérdezte a nő. Rövid haja és nyári ruhája barátságos volt, a hangja mégis parancsolóan csengett. 

- Igen. - bólintottam. 

- Rendben. Nemsokára indulunk. A táskád tartsd magadnál és maradj a többiekkel. - biccentett és apához ment akivel arrébb vonultak. Nem áltam be a pár gyerek közé hanem Kate-hez mentem. 

- Hiányozni fogsz! - ölelt szorosan magához. 

- Te is nekem. - sóhajtottam és már ott voltam, hogy elbőgöm magam. Talán ez lesz a leghosszabb idő, hogy távol vagyunk egymástól. Nem szóltunk semmit csak ölelgettük egymást. 

- Parker! Indulunk! - intett a nő. Elengedtem a barátnőm és még gyors megöleltem apát majd magamhoz véve a cuccom a többiekhez csapodtam. - Mielőtt felszállunk a vonatra felolvasom a névsort. - mondta majd ránk nézett a napszemüvege alól. - Lindsay Scott, Bonnie és Alexa Palmer, Jade Parker, Daisy és Nate Robinson, Rose Beck, Jane Dawsone, Lola Adison, Cody Miller...
- A táborvezető fiacskája. - orditotta be az egyik fiú mire mindenki röhögni kezdett.
- Bajod van Turner? - nézett rá Mrs.Miller. Röhögnöm kellett, de nem mertem megnyikanni.
- Nem, nincs. - nézett le a földre a srác. Még mindig nevetett a többi fiúval együtt.
- Na szóval. - nézett újra a papírra. - Mike Jones, Mat Carter, James Thomson és Ben Turner. - itt szúrós szemekkel az előbbi srácra nézett én pedig próbáltam memorizálni a neveket. - Egy fiú majd a mullingar-i kikötőben csatlakozik hozzánk. Ha lehet 2 egymás mellett lévő kabinba üljetek. Adam menj előre. - biccentett a fiatalabb táborvezetőre mire ő elindult. Egyesével szálltunk fel és üres helyet kerestünk.
- Ide beférnek a lányok ide pedig a fiúk. - mutatta meg a helyünket Adam. Mire elindult a vonat már mindenki ült.
- Úristen látáttok milyen helyes Adam? - csapta be a kabin ajtaját az egyik csaj. Azt hiszem Rose.
- 29 éves. - sóhajtott fel egy számomra értelmesebbnek tünő lány. Én csak csendben ültem és hallgattam, ahogy kivesézik a jóvágású Adam-et.
- Veled mi a helyzet te mit gondolsz Adam-ről? - biccentett felém Rose.
- Jade-nek hívják. - ült mellém az egyik lány. Világosbarna haja fürtökben omlott a vállára.
- Szimpatikus, de mint táborvezető. - motyogtam zavartan. A kijelentésemre a legtöbb lány egyetértően bólintott Rose viszont tovább lovagolt a témán.
- Lindsay vagyok. - fordult felém a fürtös lány.
- Jade. - nyújtottam neki a jobb kezem bár tudtam, hogy tudja a nevem mégis így illik. Elkezdtünk beszélgetni mindenki mással, amikor kihúzodott a kabin ajtaja.
- Cső csajok. - állt meg 3 fiú az ajtóba. - Szorítsatok helyet. - jöttek be és furakodni kezdtek.
- Turner, Carter, Jones!! Mit művelnek a lányok kabinjába! - sietett hozzánk Mrs.Miller.
- Csak átjöttünk beszélgetni. - vigyorgott Mike. Na, már tanulom a neveket.
- Aha beszélgettek, na nyimás vissza. - intett a másik kabinba.
- Na, de Sarah néni. - gagyogott Ben, aki folyton kihúzza a gyufát.
- Jól van. - sóhajtott Mrs.Miller majd ránk húzta a kabin ajtaját. A fiúk elhelyezkedtek így pár lány egymás ölébe ült. Én Lindsay lábain ültem mert állítása szerint könnyű vagyok.
- Nem akarsz az én ölembe ülni? - kérdezte halkan egy kacér mosollyal a mellettem ülő Ben. Erre elvörösödtem és lehajtotam a fejem. - Na? - hirtelen Lin rázta meg a lábát alattam ezért rá néztem. A fejével "nem"-et intett.
- Kösz, de jó itt.
- Hát jó. - rántott vállatt. - Rose? - csapkodta meg a combját mire a lány ráült. Ennyit a rendes fiúkról. Ha nem rohansz egyből a karjaiba megy egy másikért. Túltettem magam Ben gyökérségén és azon voltam, hogy bekapcsolódjak a közös témába.
- Hé cserélünk telószámot? - dobta fel az ötletet Matt. Nem akartam kilógni ezért elővettem a telefonom, ahogy a többiek is.

~ este 7 óra ~ 

Leszáltunk a kompról és a kikötőbe ácsorogtunk. A vonaton szét röhögtük magunkat és mindenki nevét sikerült megjegyeznem. A fiúk és a lányok is nagyon rendesek, főleg Lindsay akit már Lin-nek becézek. Később a többi fiú is csatlakozott hozzánk. A hajón hangosan üvöltött a zene, amit Mrs.Miller nem díjazott. Folyton kiabált, hogy James tegye le, de ő kihajolt a korláton így nem érte el senki. A vége az lett, hogy James telefonja beleesett a vízbe. Matt pedig csörgetni kezdte és amíg működött a mobil, Pitbull szólt a vizből. Erre megint tőlünk zengett a hajó. Sokan megbámultak minket, de ezzel nem törődve tovább hülyültünk. 

- Menjünk már!! - ugrándozott Lola fáradtan. 

- Adison maradj nyugton. - szólt rá Mrs.Miller. Már sokan szenvedtünk mert álmosak voltunk a hosszú út miatt. 

- Jade. - biccentett Ben mire arrébb mentünk. A szemébe néztem utalva rá, hogy figyelek. - Nincs kedved mellém ülni a buszon?? - kérdezte és zsebre dugta a kezeit. Hosszabb haja a szemébe lógott, cipőjével dobolt míg a válaszom várta. Nem adja fel? Ez még csak az első nap és nem azért jöttem a táborba, hogy bepasizzak.

- Nem is tudom.. - húztam az agyát. Mellé akartam ülni, de Lin-nek már rég megígértem. 

- Ne kéresd már magad. - vigyorgott. 

- Bocsi, de nem. - mondtam végül. Erre elment. Banbán néztem utána és próbáltam felfogni Bent. A következő pillanatban már Daisy mellett röhögött. 

- Ne erőltesd magad. - lépett mellém Lin. Sejtette, hogy min töröm magam. 

- Nem akarom. - hazudtam, de igazából nagyon is érdekelt. 

- Srácok! - kiabált nekünk Adam mire mindenki körülállta. - Ő az új társatok, Niall. - mutatott a szőke fiúra. Mi csak biccentettünk és indultunk is tovább. 

- Ne bámuld már! - bökött oldalba Lin nevetve. Megráztam a fejem és csak akkor vettem észre, hogy a szőke fiút bámulom. Ahogy ő is engem. Erre elkaptam a tekintetem és Lin-re figyeltem. - Na? - kérdezte tőlem mire összerezzentem. Nekem beszélt, de nem rá figyeltem. 

- Bocsi, de nem figyeltem. Elmondanád mégegyszer? - fújtam ki egy kis levegőt. 

- Tetszik? - kérdezte Niall felé biccentve. Már megint zavarba jöttem, de most csak megráztam a fejem. Nem tetszett csak megfogott benne valami. - Nekem nem tudsz hazudni. Majd este kivesézzük ezt a fiút. - nézett rá szúrós szemekkel mire elnevettem magam. Kicsit Kate-re emlékeztet. A csoporttal felszálltunk a buszra míg Adam kocsival a szállásra vitte a cuccaink. A buszon középre ültünk Lin-nel és ahogy elindult a jármű beszélgetni kezdtünk. 

- Lindsay! Ülj már át Daisy mellé. Csak pár percre. - állt meg az üléseink mellett Ben. 

- Mer? - kérdezte Lin flegmán. 

- Csak 1 perc. - sóhajtott Ben fáradtan mire Lin felállt, megszorította a kezem majd hátra ment. Ben levágodott mellém majd felém fordult. - Mi bajod velem? - tért a lényegre mire nagyot néztem. Egy fiút mióta érdekel ilyesmi? És honnan veszi, hogy bajom van? 

- Semmi. - mondtam értetlenül. 

- Aha. - vágta nekem flegmán. 

- És téged mióta izgat, hogy velem mi van? - kérdeztem felháborodva. Semmi bajom nem volt Ben-nel csak egyszerűen nem értettem. 

- Scott! Ne ugrándozz már! - szólt rá Lin-re Mrs.Miller mire mindketten hátra fordultunk. Lin csak vigyorogva integettett nekünk. 

- Engem nem izgat mi van veled. - állt fel duzzogva majd elment. Nem néztem utána csak lehunytam a szemem. Franc akar már első nap kötekedni. Majd elkerülöm és akkor mindkettönknek jobb lesz. És még nekem van bajom? Ő megy más lányokhoz amikor nincs kedvem mellé ülni. 

- Mi történt? - kérdezte egy számomra ismeretlen hang. Erre kinyitottam a szemem és megláttam a szőke fiút. 

- Nem fontos. - legyintettem. 

- Niall Horan. - lépett túl a témán és a jobb kezét nyújtotta.

- Jade Parker. - mutatkoztam be én is majd elvesztem kék szemeiben. Talán ez volt az ami megtetszett benne.

- Kérdezhetek valamit? - nézett rám kiváncsian mire bólintottam. - A kikötőbe miért bámultál annyira? 

- Én..izé..csak - dadogtam össze-vissza. Miért kérdez ilyet? - Nem bámultalak. - nyögtem ki. 

- De igen. - eresztett egy győztes mosolyt. 

- Te is engem. - kötekedtem, de nekem is előbújt egy mosoly. 

- Khm khm. - állt meg mellettünk Lin ezzel elzavarva Niall-t. Kérdezősködni kezdett, de választ semmire nem adtam. Igazából magam sem tudtam mit is gondoljak vagy tegyek. Nem  értek mér semmit.
- Gyerekek megérkeztünk. - kiabált Adam a busz elejéből. A jármű lassítani kezdett mi pedig mocorogtunk.
- Thomson! Mit keres Jones nyakába? - orditott a busz hátuljából Mrs.Miller.
- Ha 1 hétig Scott-nak szólít adok neki valami csúnya becenevet. - rötyögött Lin. - Mondjuk legyen Sárkány.
- Az túl uncsi. Majd este kitalálunk valamit. - ajánlottam mire bólintott. Mindenki leszállt a buszról és megálltunk mit a cövek.
- Dawson és Carter hova tűntek? - forgolódott Mrs.Miller mire a 2 gyerek kijött a busz mögül.
- Te is arra gondolsz amire én? - kérdezte halkan Lin mire bólintottam. Adam mutatta nekünk az utat egészen egy emeletes faházig.

- Kempingől volt szó! - orditott a sor végéről Nate.
- Robinson haza mész? - kérdezte Mrs.Miller.
- Ja. - erre mindenki ledöbbent. - Én leszek az első!! - kiabálta és a fahát felé futott. Kiváncsian néztünk Nate után aki berúgta az ajtót. Az kitört a helyéről mire mindenki röhögni kezdett.
- Robinson az irodámba! - orditott Mrs.Miller.
- Ez nem a suli. - nyújtotta ki a nyelvét Nate. Erre a táborvezetőnk megindult és karon ragadta szegény Nate-et.
- Amíg ez rendeződik. - folytotta el a nevetését Adam. - Kiosztok egy papírt amin a heti programok vannak. Este tanulmányozzátok. A szobák külön vannak. Fedezzétek fel a házat. Este 11-kor takarodó. - magyarázta. Megkaptuk a papírt és felmentünk a szobánkba. Bent 4 emeletes ágy volt 2 szekrénnyel, 1 fürdővel és pár ablakkal.
- Én alszok fent! - dobta fel Lin a bőröndjét az emeletes ágy tetejére. Az ablak melletti ágyat választotta ami nekem is szimpi volt. Az alsó matracra dobtam a cuccom majd megragadva Lin karját kimentünk a szobából.
- Olyan sokáig bent voltál. - hallottuk Cody hangját a fiúk szobájából.
- Biztos megdöngette. - röhögött Ben. Ezt egy szemforgatással díjaztam majd tovább mentünk. A ház nagyon szép volt és otthonos, minden zugát megszerettem.
- Vacsora! - kiabált Adam mire mindenki letrappolt. Egy hosszú, fából készült asztalhoz ültünk vegyesen. Mrs.Miller és Adam kihozták a kaját ami ez esetben szenya volt. Én Lin mellé ültem a másik oldalamon pedig Niall foglalt helyet. A buszon történő rövid beszélgetésünk óta nem szóltunk egymáshoz.
- Holnap bobozni megyünk. Mostmár késő van. Nem szeretnék kergetni senkit. 11-kor mindenki ágyban lesz. Jó étvágyat! - hadarta Mrs.Miller. Pár perce ettünk amikor az asztal végéből hangos röhögést hallottunk. Jane, Rose és Daisy hangosan vihorásztak, míg a fiúk valamit sutyorogtak.
- Kaja csata!! - orditotta Matt és a szendvicsét Lin arcába dobta. Le akartam fogni, de nem tudtam. Lin  majonézes arcal felállt, felkapta a tubus ketchup-ot és Matt pólójára spriccelte. Ekkor kitört a világháború és mindenki dobálozott. Mrs.Miller ordított egészen addig amig az óriási asztal fel nem borult. Itt teljesen kitört a balhé. Mindenkit elzavratak a szobákba.
- Hát ez jó volt. - dőlt le az ágyára Jane. Erre mindenki egyetétően bólintott. Lin mellettem feküdt az ágyamon és plafont bámultuk. Hosszú, fárasztó és vicces napunk volt. Nem tudom mi vár ránk ezen a héten.
- Mi ez a cetli? - ült fel Lin. Értetlenül én is hasonlóan cselekedtem. - Itt. - mutatott a jobb zsebemre amiből valóban kikandikált egy kis papír.
- Nem tudom. - motyogtam. Kiváncsi voltam mi lehet rajta. Érte nyúltam, de Lin megelőzött.
- Holnap éjfélre gyere a folyó mellé. - mondta halkan.
- Mi? Minek? - értetlenkedtem.
- Ez van a papírra írva. - adta oda én pedig gyors átfutottam a sorokat. Az írást nem ismertem fel. Kicsit megijedtem, de részben biztos voltam benne, hogy valaki a srácok közül találkozni akar velem.
- Úúú ez izgi. - ugrándozott Lin. 1 évvel idősebb nálam, de néha értelmesebbnek hiszem magam. Persze ettől függetlenül bírom.
- És ha szívatás? - kérdeztem beparázva. Tényleg féltem, hogy majd valakinek az áldozata leszek és rajtam röhög majd mindenki.
- És? Majd nevetünk egy jót. Olyan durva úgyse lesz. - nyugtatott. Lin-nel elmentünk zuhanyozni majd visszamentünk a szobába. Felmászott a saját ágyára majd miután bejöttek a lányok leoltottuk a lámpát. Igaz senki nem aludt, de így hangulatosabb volt. Hallottuk, ahogy Mrs.Miller kiabál a fiúkkal, hogy nem jöhetnek át hozzánk. Ez ment hajnali 1-ig, aztán végre csend lett.